Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban
még a közép-európai Habsburg Monarchia története szempontjából is.12 Az erdélyi fejedelem ugyanis a monarchiát (benne a Magyar Királysággal) története egyik legválságosabb pillanatában támadta meg 1619 augusztusának végén. Míg az 1618. július elején már magyar királlyá koronázott Habsburg Ferdinánd ezekben a hetekben Frankfurtban a császári trón megszerzésén munkálkodott, addig a felkelt cseh rendek vele szemben V. Frigyes pfalzi választófejedelmet választották királyukká (1619. aug. 26., Prága). Egy esztendővel később pedig Bethlent a hozzá csatlakozó magyar rendek választották uralkodójukká (1620. aug. 25., Besztercebánya), miután az erdélyi fejedelem hadai a királyság területének jelentős részét, még fővárosát (Pozsonyt) is elfoglalták (1619. okt. 14—16.). Noha II. Ferdinánd 1619 szeptemberében végül megszerezte a császári koronát, a fehérhegyi csatáig (1620. nov. 8.) a Habsburg Monarchia súlyos válságot élt át. A cseh és a magyar korona veszélybe kerülésével így 1618—1620-ban a monarchia fennmaradása is kérdésessé vált. Ez alapvetően meghatározta Magyarország sorsát is. Az utóbbi ugyanis a Habsburg-állam oszmánellenes védőbástyája és éléskamrája volt, a magyar belpolitikai főváros (Pozsony) elvesztését követően pedig a magyar állam „második fővárosa”, az uralkodói rezidencia és császárváros (Bécs) is közvetlen fenyegetettségbe került.13 Váljfy Géza A. soproni kompromisszum előtörténete: két táborra szakadt magyar rendiség Bethlen Gábor első királysági hadjáratai idején (1619—1621 ) Az 1622 nyári kiegyezés megértéshez elengedhetetlenül szükséges röviden áttekintenünk az ezt megelőző törést, azaz a királysági rendek és a magyar uralkodó szakítását, illetve a koronás és a választott magyar király, azaz 12 Hadtörténeti aspektusból és elsősorban az osztrák tartományok szemszögéből vö. Hel- fried Valentinitscb. Die steirischen Wehrmaßnahmen während des ersten Krieges mit Bethlen Gabor von Siebenbürgen 1619—1622 (auf Grund der steirischen Quellen). Ungedr. Phil. Diss. Graz, 1967.; I/o: Az erdélyi Bethlen Gábor viszonya a Habsburg örökös tartományokhoz. Specimina nova dissertationum ex Instituto Histórico Universitatis Quinque- ecclesiensis (1990: Suppl. II.) 31—44.; Veter Broucek: Kampf um Landeshoheit und Herrschaft im Osten Österreichs 1618 bis 1621. Wien, 1992 (Militärhistorische Schriftenreihe 65.). 13 Mindezen funkciókra és a két fővárosra a 16. század kapcsán Pálfly Gé^a\ A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. (História könyvtár: Monográfiák 27.) passim, ill. újabban Uő: A Magyar Királyság új fővárosa: Pozsony a XVI. században. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 20. (2013) 3—76. 22
