Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - szabolcska-emigránsok

Szobrotok, példátok: az örökké élő, a már duhajság nélkül élő, elpihent, úri gesztusra halott, lelkekbe szállt Ady Endre... Az első Szabolcska-emigráns... Az idegen, az ellenség, a bolond. Szabolcska-emigránsok: bolondok — mindenki, akinek menekülni kell, hogy ne érezze magát börtönben ... Menekülni, hogy ne legyen rab, ne legyen fogoly, földre hullt, pohárral játszó, szavakkal ébredő ... Hogy ne legyen megcsalt fogoly: rabszolgamámort osztozó gajdolója ... hogy ne hitessék el vele: most... most, amikor a megrekedt, pállott semmi élet asztala alá gurult: most, csak most — valaki. Szabolcska-emigránsok: idegenek vagytok, kiebrudaltak, kitagadottak, akik jöttök az időknek új dalaival, akik egy pohár borért, egy öcsémuramért nem ültök le a kvaterkázó asztalhoz. Idegenek vagytok, akik nem tudtok beszélni, adomázni, ünnepelni és kiállni a pódiumra szavalásra, cigánytusos hitböfögésre. Idegenek vagytok: hízelgéstek nem illik a fehér asztalra, kirekedt torkotok nem bújhat a dal alá, gyámoltalan mozdulatotok nem pajtáskodhat kisajátított úri gesztussal: a cigányzenével. Idegenek vagytok: még sírni sem szabad, „hogy a ménes ott delelget, valahol a csárda mellett" ... Mi közötök hozzá?! Kibérelt terület, idegeneknek tilos a bemenet! Szabolcska-emigránsok: árvák vagytok. Árvák: semmi szeretet, semmi érzés, semmi hit, nincs testvér, nincsen szomszéd. Emberek is alig ... Ha az idő utcáján végigmentek, ha végiglopjátok magatok sötét utcákon: veszett kutyák elöl sietve futnak, elkanyarodnak az emberek — és utánatok nevetnek, és öklüket rázzák ... Árvák vagytok ... De: ti vagytok a szenvedők, a látók és élettel élők, és ezért vagytok: jók, ezért csírázik bennetek a jövő, az érték. Ti vagytok a magányosok, az egyedül erősek: az akadállyal felerősödött menetelők. Nincs segítség, nincs elnézés... csak gáncs, farkasverem és csalogató zene: júdáspénzek csörgése. És hiába minden. Bennetek a Iélekinga, bennetek az erő, bennetek: az ember. Szabolcska-emigránsok: ellenség vagytok. Bennetek a mérték, nálatok a kincs: az ember. Nálatok az emberi szépség, az igazság. Ti vagytok az ellenség, mert a kényelem tógáit és kvaterkáit bántjátok. Nem is kell szólni, puszta létezésiek: lidércfény, kísértet, számonkérés, igazság: a z ember. Ember: te vagy a bolond, te vagy az ellenség ... Te vagy az — idegen. Te vagy a Szabolcska-emigráns.