Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben
IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - nincs elveszett poszt
nincs elveszett poszt utószó a hűségről Könyveim — Az éhség legendája és az Európa elrablása kivételével — egy-egy téma köré csoportosuló cikk- és tanulmánygyűjtemények. A Stószi délelőttök legfrissebb írása 67-es keltezésű. Amikor átnéztem a legutolsó három évben készült és betegségem miatt egyre gyérülő írásaimat, arra döbbentem, hogy ezek majdnem mind kisebbségi ihletésűek. A haladás menete távolodást követelne, s helyette mellre öleltség melege s hűség konoksága árulkodik. Egy fél évszázad végpontján mintha csak visszakanyarodtam volna a kezdethez, az eredendő indításhoz: a kisebbségi adottság kikerülhetetlenségéhez, kivédhetetlenségéhez. Egy kis különbséggel: időben és térben megváltozott, megnőtt, egyre fokozódó, általánosult elkötelezettséggel, összegező értelemmel. A kisebbségi buktatók, a provincializmus, az önmegelégedettség helyén ma a megtartó és igazoló nagyobb mérték, a szellemerkölcs teljessége és egésze — a vox humana — boltozódik. A nagyvilág vetülete és az idő szigora kisebbségi kritérium lett: kikerülhetetlen, kivédhetetlen egyenlítés hét próbája. És nincs már különbség, mert nincs kivétel és nincs irgalom: a kisebbség nem enyhítő körülmény, és részrehajló ítéletre sincs oka, joga. A kisebbség az egész része, a teljesség elkötelezettje. Egy fél évszázad ítéletidőt jelent: ítélő időt itt is. A kezdet és a vég egy síkon, azonos rögzítésben és ölelésben: a különbség feltárója. A megtett utat csak a kezdet hőfokán mérhetjük le, a változást útszakaszonként kell tisztázni. Egy helyben topogás, hanyatlás vagy fejlődés csak így dokumentálható. Van erre lehetőség, anyag, adalék, példa és modell? Utolsó írásaim szinte követelőn vágyták a próbát: vissza, vissza egészen a kezdetig, az első írásokhoz, és tovább az évek fokán, ötven év során a máig. Régi újságlapokról kellett a port lefújni, kéziratmásolatokat kisimítani, átnézni, hogy az eddig könyvbe nem gyűjtött anyagból fel lehessen vázolni egy fél évszázad képét. Utóbölcsességek, viszszavetítések helyett a hiteles szöveggel, az épp kéznél levő bizonyságokkal tanúskodni, és így és ezzel tanulságot vonni és mondani. Az írói pályával egybevágó kisebbségi összegezés és kihatás alanya és tárgya, a példa és modell, a tanú és tanulság én vagyok. A kisebbségi adott-