Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - a kassai kezdet

a kassai kezdet Mi volt kezdetben? Kezdetben vala az ige. De vita kél és perel: kezdetben volt a tett. Örök e feleselés, mert örök mindkettő egy igaza: a kettős egység valósága. Kezdet csak olyan szó vagy ige lehet, mely tetté lényegül. Az igemondók varázsszava a „legyen", de szomszédságában ott a nyugtája, valósuló eredménye: a „lőn". A valósuláson, a valósításon dől el minden. A mag nem mindig hull termő földbe. Mindig a szó bizonyult a legnagyobb tettnek. A kellő pillanatban kimondott szó maga a fogantatás, a teremtés, a tett. Az igaz költő szava: teremtő ige. Kezdet, indító lökés, sugallat, felhívás, parancs. Hány ilyen igéje, tette van irodalmunknak, költészetünknek?! De kiragadni és összefüggéseitől függetlenül felmutatni nem lehet egyet sem. Az igaz kezdet igazolása: a folyamatosság, a kapcsolódás, a máig ható gyökérérzet, mely nem más, mint a kezdet viszszaható és visszataláló ereje, nyugtája. Ez évkönyv* főalakja és névadója: Batsányi János is ilyen kezdet révén él és hat máig. A legtöbb ember a Batsányi névre A franciaországi változásokra verscímmel reagál. A Batsányi névnek ennyi az adekvát asszociációja: Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Ti is, kiknek, vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri, Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! Kassán, 1789 Próbáld a magyar irodalomból kihagyni e sorokat, és nemcsak hajszálereket kell tépned, de tölgyekkel birkóznod. Elég, ha a legnagyobbra gondolunk, e változások és változtatások „utolsó stafétájára", Ady Endrére. A magyarrá vállalt francia „nostra nes agitur", a „rólunk és nekünk szól", a „miattunk is történik" sugalló magyar jakobinizmusa ál300 * A kassai Batsányi-kör ez évben megjelenő évkönyve