Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - az ötödik evangélium

Müller szájából a háború türelmetlensége, a fasizmus intoleranciája beszélt: „Túl sokáig voltunk a béke egyháza." A cél nem változott. A békeállapotnak tegnap és ma egyformán véget kell vetni, hogy kivirulhasson e háborús egyház vetése: a háború, az embertelenség dicsérete. Niemöller nem áll egyedül. Társa, Mochalski, Egyház és dollár című brosúrájában a Niemöller elleni kampány financiális hátterét fedi fel. Tegnap a koncentrációs tábor volt Niemöller elnémításának eszköze, ma a pénz dolgozik ellene. Niemöller nem áll egyedül. Karl Barth, a világhírű svájci antifasiszta teológus, aki 1938-ban Hromadka professzort és a cseh keresztényeket arra hívta fel, hogy ha kell, fegyveresen álljanak ellen Hitlernek, a támadónak, ma „a lehető leghatározottabb nem"-et kiáltja világgá a bonni újrafegyverkezés ellen. Indokolása világos: „Határtalan vakmerőség volna a két világháborúban elvérzett német népet egy harmadikba belehajszolni, amikor a nyugati stratégák a németeket kizárólag hátvédnek és ágyűtölteléknek szeretnék felhasználni... A németeknek sok mindent gyökeresen el kell felejteniök, mielőtt irtózás nélkül gondolhatnának egy újabb német hadsereg felállítására." Aki a békét igazán akarja, az mindenütt és mindenkor megtalálja társait, szövetségeseit. A neofasizmus ellen, az új háborús veszély ellen a keresztény egyházaknak nyíltan kell állást foglalniok. Niemöller példát mutatott tegnap, és irányt, irányítást jelent ma is: „Az a szajkózás, mely azt mondja, hogy a kommunistákkal nem lehet békét kötni, valójában azt jelenti, hogy egyáltalán nem akarunk a békéről hallani. Az igazság ezzel szemben az, hogy addig nem beszélhetünk békemozgalomról, amíg abból a kommunistákat kirekesztjük." Niemöller nem áll egyedül. A Vatikán hivatalos lapja, az Osseruatore Romano, 1951. február 23-i számában ugyancsak leszögezi, hogy aki a kommunistákat, „a békepartizánokat" kirekeszti a közös béke-erőfeszítésből, az nem tesz jó szolgálatot a világnak: „Az egyháznak nem érdeke a háború... Ahogy a háború nem biztosíthatja a katolicizmus, a kereszténység és a vallás győzelmét, ugyanúgy nem irthatná ki a kommunistákat sem ... A béke minden igaz híve, bármelyik oldalon is álljon, csak együttesen akadályozhatja meg a háborút." Amikor süldő diák koromban először olvastam Victor Hugo nagy regényét, a Nyomorultakat, akkor a hatást ilyen formában szövegeztem meg magamnak:, az ötödik evangélium a profán evangélium! Azóta az Alfred Rosenbergek, a REIBI-Müllerek, a háború fanatikusai, a vérvallás megszál18*