Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - a rozsnyói kultúrbotrány

katolikus és evangélikus, és így nem csoda, ha a lokálpatriotizmus hol Sajó-parti, hol Drázus-parti Athénról beszélt. És a kis hatezer lakosú városnak már akkor is volt múzeuma. Ha a Búza téri focizásból a városháza udvarán át hazaballagtunk, az egyik földszinti szobából múzeumi tárgyak nyújtózkodtak a napfény felé. Szemben örökké tárt ajtókkal, szellősen és üresen a városi fogda. Egy-egy szoba: múzeum és fogda egymás szomszédságában! De még ez is több volt és sok volt mai változatához képest: snapszosbutik a múzeum helyén! 1918 után egyre jobban szárnyalt a jó hír: Rozsnyónak országos viszonylatban helytálló mintamúzeuma van. Tichy Kálmán lelkes munkája és fáradhatatlan gyűjtése nyomán egyre gyűltek a bányászat és a kallódó népművészet tárgyai, egyre felfigyeltetőbb lett ez a semmiből teremtett múzeumcsoda. Olvassátok el, mit írtam annak idején a Magyar Napban a gömöri múzeumkultűráról. És ennek most visszavonhatatlanul vége lenne? A kultúrbarbarizmus: fasizmus. Mi antifasiszták lettünk, és nem utolsósorban azért, mert a fasizmus a kultúra gyilkosa. Világos, hogy minden kultúrölő cselekedetet gondolkodás nélkül a fasizmus térfelébe utalunk. Hitler tüzet gyújtott a könyvek alá, Rozsnyón snapszosüvegekkel verték ki szálláshelyéről a kultúrát. Hol itt a különbség, mi itt a különbség?! Rozsnyón merényletet követtek el a kultúra ellen: hol vannak, akik felemelik tiltó szavukat? Több ízben tartottam előadást Rozsnyón. Az utolsót 1936-ban, A kultúra védelme címmel. Szlovákia magyar városait járva, a hitlerizmus kultúrbarbarizmusa ellen toboroztam antifasisztákat. Rozsnyón a városháza nagyterme zsúfolt volt. Az első sorokban ültek a bányászok. Volt, aki épp munkából jött, és a pörkölőből azonmód feketén lilt be hallgatónak, igenlőnek. Még ma is látom a karbidlámpát, melyet maga mellé állított a földre. A fasizmus, ez a behemót kultúrölő aktivizmus mozgósított akkor valamennyiünket védelemre, elkötelezettségre, becsületre. És megnyertük a csatát. És a csatában ott voltak a rozsnyói bányászok is. És mindez azért volt, hogy most Rozsnyón a kultúrbarbarizmus győzhessen? Bányászok, rozsnyói bányászok, ne hagyjátok ebek harmincadjára kerülni a kultúrát, mely most, most már egészen a tiétek, és melynek sorsáért most már a dolgozók felelnek! Dobjátok ki a pálinkásüvegeket, és ültessétek viszsza jogaiba a meggyalázott kultúrát! A szocializmus kultúrhiteléről, becsületéről, jövőjéről van szó! Tiltakozzatok! Botránkozzatok! Cselekedjetek! (ŰJ SZÓ, 1954) 269