Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - mélységgyökerek ajándéka

ban. Ha mindkettő ellen egyforma negációval lép fel: érthető és logikus. De csak az egyiket támadni és ezzel tudatosan erősíteni a másikat: tipikus felületjelenség. Kapituláció. A kommunizmus: a nehezítő ellenfél, mert tömeg- . kultúra, tömeghumánum, szocializmusvalósítás. Tükrében hiányokra, vádakra, felelőtlenségre, mulasztásra döbben minden kulturális, humanisztikus és szociális erkölcstényező. A fasizmus: a könnyítő ellenfél. Tükrében — mely antikulturális és antimorális — minden hibánk, mulasztásunk relatív értékké magasodik. Itt ezen a síkon erkölcstényező lehet minden lelkiismeret-szorongás, minden látszatmeggyőződés. A fasizmus relatív síkján érték lehet minden, ami nem fasizmus, mert minden más: több és értékesebb, mint a fasizmus. A felületjelenségek tehát összeparoláznak, és lelkiismeret-szorultságukban biztos érzékkel nyilazzák a nehezítő ellenfelet: a baloldaliságot. A fasizmussal egyjelentésű katolicizmus: felületjelenség, de uralkodó jelenség. A fasizmus a mély gyökerű katolicizmust ezzel eredendő mélységére utalja, a kulturálisan és morálisan kompromittált jobboldallal szemben balodalivá teszi. Ez így első pillanatra meglepően, sőt nevetségesen hangzik, de tények és jelenségek bizonyítják, hogy ez így van. A mélységben csak meggyőződésgyökerek találkozhatnak, egyforma erők, melyektől sem a katolicizmus, sem a szocializmus nem tagadhatja meg kulturális és morális jegyeiket és így a humánumlényeget. Az alap és a cél itt egybefolynak: emberszolgálat ez, a mindenkire egyformán kiterjeszthető humánum. Az embermentő értékek, a feladatnehezítők korfelelőssége találkozik a baloldaliság fogalmában. Régi szűk jelentése megtágult, ma emberfrontot, népfrontot mondhatunk helyette. Baloldaliság: mert a jobboldal aktivitása fegyvererőt, vérlényeget, emberhamisítást, háborús szellemet jelent elsősorban és kizárólagosan. Baloldaliság: mert ma csak ez lehet a változtató gyűjtőfogalom. A jobboldaliság elvetélte jogát: ma fasizmust jelent, a legkitapinthatóbb humánumellenességet, melyhez sem katolicizmusnak, sem szocializmusnak nem lehet többé köze. Közös ellenség, mely közös frontot kíván. Ha ez a gondolatmenet a szobatudós elmélkedéseinek a gyümölcse lenne csupán, akkor legfeljebb kuriózumképp könyvelhetnők el. De a mai kiélezett helyzetben ez az elmélet legfeljebb utánasántikálhat az életnek, mely parancsolón valósította meg a veszélypontokon a szocializmus és katolicizmus közös népfrontját. Olvassátok Hitler legújabb kiközösítő listáját: a nevek nagy részét már nem a kommu- 189