Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - magyar proletárdiktatúra

szépsége, nem létezik. Lapunk más helyén számokkal bizonyítjuk, hogy Magyarország — mert banktőkéje, ipara ötven százalékon felül idegen érdekeltségek kezében van — gyarmati Népe idegen tőke rabszolgája. Hadserege, vére, lelkesedése idegen diktátorok, Mussolini és Hitler sakkfigurája. Magyarország ma — akárcsak Ausztria — idegen imperializmus vazallusa, banktőke zálogtárgya, idegenek haszna és tulajdona. A magyar proletárdiktatúra a magyar földet, a gyárat, a magyar vagyont a dolgozók közösségének adta. A magyar dolgozók fegyverrel kezükben védték ezt a földet, gyárat és munkásvagyont az idegen imperializmusok ellen. A magyar bruzsoázia „hazafias" piros-fehér-zöld diktatúrájának tizenötödik évében Magyarország: vazallus állam, gyarmat, idegen. Föld, mely nem rendelkezhet önmagával, nép, mely nem tudja, hogy holnap az ő nevében mit, miért és hogyan fognak akarni és kinyilatkoztatni. Ez az ijesztő magyar valóság persze nem rémmese, ez „konstruktív külpolitika", és tapsot kap a föld felett. De a föld alatt más magok érnek, más vágyak és más magyar akarások morajlanak. Ha nagyon hangosak, ha nagyon szembeugrók, ha feltörnek, mint a forrás, akkor börtönök telnek, és bitófák ácsolódnak: pallosos Hungária büntet. A bankok, a latifundiumok, a belgák és franciák, a Mussolinik, Hitlerek és magyar lakájaik így parancsolják! De hiába minden: aki ma még nem lát, akit ma még elködöl Gömbös honmentő frázisa, Mussolini mellre ölelése, egyszer, holnap észre fogja venni vazallus voltát, gyarmat voltát, magyarságból, hazájából, földjéből való kiforgatottságát. És eljön majd a nap, amikor ez a tömeges kijózanodás, ez az öklöt összehúzó elemi elkeseredés robbanni fog. És akkor irány kell, vezér, kommandó. Erősebb, keményebb, tanultabb: körültekintőbb, öntudatosabb, mint volt 1919-ben. Minden jel arra mutat, hogy az a forradalmi élcsapat, mely ma Magyarországon a föld alatt toborzódik: igazi irányító kommandó lesz, az egyetlen intakt átütő erő! A magyar proletárdiktatúra elbukott. De nincsen lét, munka értelem nélkül. Az élő erők valahol akkumulálódnak még bukás, még halál dacára is. A magyar proletárdiktatúra élő tudata nemcsak a föld alatt akkumulálódik. Ha 1919ben Magyarországon el is bukott: élete, harca, valósága még helyzeti energiájában és időbeli adottságában sem volt hiábavaló. Ha nincs magyar proletárdiktatúra, ha négy és fél hónapig nem hadakozik fegyverrel a kezében százezres imperialista seregek ellen, akkor ma talán nincs Dnyep- 167