Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - a bányász fia

a szegénység ellen. Luther felidézte a szellemeket: az eret nekséget, a rebellisséget, amikor aztán a pápai szuggesz­tióból megszabadult kereszténység felvette eredeti krisztusi jellegét — ez a szegénységnél az őskeresztények kommu­nizmusát váltotta ki, és lett természetszerűen forradalmi mag, szociális tett: lázadás. De akkor már szembetalálta magát a hercegek, nemesek és városi gazdagok lutherizmu­sával, akik tűzbe-vérbe fojtották ezt a nemkívánatos refor­mációt. Luther Márton emlékét és dicsőségét márványba vésett és bronzba öntött szobrok hirdetik, de ki emlékszik Münzer Tamásra, a Lutherrel együtt indult tüzes prédiká­torra? Luther eljutott a hercegi szövetséghez és a városi polgársághoz, Münzer a reformáció ideális konzekvenciájá­val — a szegénységhez, hogy itt megalakítsa a városi sze­génység és a parasztok első egységfrontját. Az eredményt tudjuk: Luther forradalmi hérosz ma is, Münzer Tamást pedig lefejezték és elfelejtették. Ha a világ Luthert ünnepli, mi Münzer Tamást idézzük. Ha az újságok lázadó szellemét bizonyítják, mi Münzer Ta­mással cáfolunk. Münzer felszólítja a hercegeket, „szolgál­janak a népnek, mert ha a nép maga veszi kezébe sorsa intézését, akkor kipusztítja a hercegeket... mert az igazi lázadó nem a falu és nem a város szegénysége, de az, aki őt elnyomja". Luther f akit Münzer csak Doktor Lügnernek hív) erre megírja denunciáló levelét ,,a szász herceghez a lázadó szellemről". Lázadni csak a hercegeknek van jo­guk: „A hercegeknek a császárhoz való viszonyát nem lehet pusztán alattvalói viszonynak felfogni. Ha a császár nem teljesíti kötelességét, a hercegek jogosultak az erőszakos ellenállásra." A közönséges ember, a paraszt ugyanakkor testestől-lelkestől urának a tulajdona: „Az alattvalónak pedig nincsen ellenállási joga. Joga csak a rezignáció és a lemondás." (Melánchton). Amikor aztán ez a paraszt még­is fellázadt, akkor Luther lett a hercegek, nemesek és grófok parasz-tok elleni büntető hadjáratának ideológiai alá­támasztója, átkozódó prédikátora: „Üssétek agyon a pa­rasztokat! Szét kell őket verni, megfojtani és leszúrni, nyíl­tan és titokban, mint ahogy a veszett kutyát szokták leütni." A lutherizmusnak a szocializmushoz semmi köze sincsen. Ez már csírájában így rendeltetett. Luther a katolicizmus ellen indult harcba, de ma a lutherizmus még a katoliciz­musnál is reakciósabb kortényező. A katolicizmusnak leg­alább szegénységet vonzó misztikuma van, de a protestan­tizmus rideg patríciusszelleme, kasztnyakassága már eleve elvágja a szegénység idevezető útját. A koldusok a kato- 157

Next

/
Thumbnails
Contents