Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - a ló farkához kötött ember

ember: mindenki, akinek nem kell dolgoznia, mindenki, akiért dolgoznak. Tehát: kevesen. Éppen úgy, mint a középkorban. És éppen úgy, mint a középkorban, él a jog, az ősi, az elfelejtett, az isteni, a pallosjog, az ököljog! De most feltámadt, és mai ügyész szentesíti. Magyar ügyész. Magyar királyi köztársasági ügyész. Újsághír: Ló farkára kötötte a tilosban fogott cigányt. Kaposvárról jelentik: Rhédey László zsitvapusztai főintéző a múlt hó egyik napján az erdő mellett lovagolva, meglátott egy vályogvető cigányt, aki az erdő szélén gombát szedett. Az intéző megfogta a cigányt, a ló farkához kötötte, és a hosszú úton végignyargalt vele. Azután a ló hátára kötötte a cigányt, és a lovat megcsapdosva, nyargalásra kényszerítette. Amikor a szerencsétlen ember eszméletét vesztette, leszedték a ló hátáról, felmosták és nekiállították fát vágni. A cigány, miután kiszabadult az intéző kezei közül, bűnvádi feljelentést tett, és a törvényszék tegnap egyhavi fogházbüntetésre és ezer pengő pénzbüntetésre ítélte Rhédey Lászlót. Az ügyész az ítélet súlyossága miatt a vádlott javára fellebbezést jelentett be. Sacco és Vanzetti: két világrengető igaz ember, ártatlan ember, és az ügyész halált kér. Károlyi Mihály: az új magyar, a mindenét áldozó magyar, és az ügyész fej- és jószágvesztést papol. Max Hölz: a német forradalmár, a tiszta ember, és az ügyész gyilkosságot hazudik, s egy életre eltemetteti; és még sokan, ezren, Berlinben, Rómában, Bukarestben és Budapesten, s az ügyész törvényt szentesít: embereket állatsorba taszít. Nem elég: a kis cseléd, kit jólétbe puffadt ura szégyenbe hozott, kilökve, kiijesztve elpusztítja szégyenét, és az ügyész égnek fordított szemmel üvölti a büntetés szentségét. Cigány, ki nem akar lopni, noha éhezik, kimegy az emberek örömére teremtett földre, és gombát szed, nyavalyás, esőtől duzzadt szivacsot, ami senkinek sem kell, ami ott rothad, ha valaki véletlenül fel nem szedi, és az ügyész a gomba ellenértékét kéri: börtönt, pellengért, bűnbélyeget. De nem. A cigány esetében valaki megelőzte az ügyész urat: Rhédey László főintéző úr, és jobban, tökéletesebben büntetett: teljes igazsággal, tehát: teljes barbarizmussal. A föld penészvirága, a gomba, középkorrá lényegült. Húsvét! És a szegény cigány, a senki ember megtudta, mi az, ami miatt elfojtott virtus él a Rhédeyekben. Ami él, ami most kitört, a legsötétebb rabszolgakor, a ló farkához kötött ember kora, a pallos kora, a jus primae noctis kora, a deres