Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Elsüllyedt világ (1924-1935)

FOHÁSZ A GYORSVONATON Ó, utazás, Baudelaire lihegett hozzád fűszeres verseket, de a dalra ki ád, mikben illatok kavarognak és ízek és nosztalgiák. Engedj vándorolnom némán, hadd múljanak el tőlem a buta szók, hadd legyek nomád, olyan, mint a vadak és a textilutazók. Repíts, repíts, azt mondom majd: a távolokban lakom, málháim a szavak, de kidobom a vonatablakon. Valami húz, valaki hív, nem hagynak nyugton mágiák, babonák, imádkozom és robogunk a rozsdás morva tájakon át, legyek tiszta és víg és erős, mint a tiszta, víg, erős erdei ózon, engedj, egyetlen percre csak, az értelemmel csókolódznom. 13