Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Tovább (1945-1971)

WALKŰRÖK ÉJSZAKÁI Takaréklángra téve szunyókál szenvedélyed, távoli vízesések altatót zsongnak-bongnak, pocakját domborítva, a széles torkú völgyek visszhangozzák a dallam bágyasztó rezzenését, kuvik se mondhat jobbat. Walkűrök riogatnak gézengúz éjszakákon, a hadak útján jönnek, a hadak útján mennek, dögvészt szórnak kutadba, emléked széttapossák, Tannhäusert megutálták, mert Vénusznak tett szépet. Kelj fel az álnok álom vasszeges fekhelyéről, higgyél a szenvedélyben, vedd válladra a tájat. 122