Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Irodalmi notesz - Ifjú szívekben élek

Ifjú szívekben élek Sajátos könyv ez az Ady-röpirat, melyen keresztül mostanában sokat gondolok a májusvégi ifjúsági Ady-ünnepre, amelyik épen e könyv révén : történelemdarab lett és szimbólum a magyar jelen nehézkalászú hétköznapjai fölött. Martinovics mártírhalálának napján Ady Endre sírja előtt, egyezer magyar egyetemi hallgató jelenlétében koszorút helyezett el a csehszlovákiai ifjúság képviseletében a Magyar Próféta fejfájára Jócsik Imre műegyetemi hallgató. És akkor azok nevében, akik küldték, ezeket mondta : „Mi hiszünk a magyar faj nagy megújhodásában, hiszünk a magyar munkás és paraszt új történelmi erejében, hiszünk az eljövendő magyar demokráciában, hiszünk az építő forradalomban. Ámen!" Valami csodálatos meleg vitaiizmus árad ezekből a szavakból és szíven kapja az embert. A tíz év kellett ahhoz, hogy így készre faragva, gránitsúllyal sorakozzon fel ebben a definícióban az új magyar nemzedék történelmi célja. Akik ott voltak akkor az ünnepélyen: egy március idusának élményével verődtek össze egyetlen akarású kollektívumba és új hit vérével töltötték meg izmaik szövetét. Egy világrengés áporodott légkörében, megpörkölődve egy forradalomtól, dideregve a spengleri Európa zsibbadtságában, van ezer fiatalember, aki nyitott szemmel jár. Átértékelte a tegnapi értékeket, nyugodt és erős, hisz a nyelv titokzatos erejében, a menyasszonyi láda tulipánjaiban, a szülőföld hűségében, öncélú és benne van a lehetőségek tudata ; mert egy néphegemóniájű új ország az ő akarásának pontja. Itt a könyv, amelyik mutatja, van is akkora szellemi 92