Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Jegyzetek

Azonban ideológiai zűrzavarosságot hozott s ez főleg a nagy gerjedésű Sarlót fenyegette. Szeptember 22-én A Reggel hasábjain Üjarcú magyarok sorompók előtt című cikkemben hangot adtam annak a gondolatnak, melynek következetes hirdetője voltam, az ifjúsági mozgalomban mindig: a szocializmus felé való tiszta irányulásnak. Balogh Ed^ár másnap A Nap-ban megtámadott ezért, visszautasította a generáció „nemzeti érdekfrontjának megtámadását", bizonyítván azt, hogy a diákság közt nincs osztálykülönbség s hogy én a cikket „a kormánylap szuggerálására" írtam. Meg kell nyugtatni Balogh Edgárt címmel válaszoltam e támadásra A Reggel-ben. Álláspontomat néhány héttel később, a Korunk szerkesztőjének felhívására ugyanúgy fejtettem ki a folyóiratban megjelent esszémben, az Üjarcú magyarok-ban. 5. Anti Spengler. Ez a tanulmány a Barta Lajos: Új szó című folyóiratában jelent meg Pozsonyban 1929 novemberében. 6. Üjarcú magyarok a kolozsvári Korunk-ban jelent meg, az 1929 decemberi számban. 7. A diák és munkás találkozása. Ezt az előadást a magyar Munkás Akadémia kultúrmatinéján mondottam el 1930 március 30-án a pozsonyi Városi Színházban. 8. Sarlósok és emigránsok. Ez a cikk a pozsonyi Reggel-ben látott napvilágot 1930 április 10-én. Az emigráció szellemisége több vonatkozásban is fontos hatással volt a szlovenszkói szellemi életre, így a fiatalságra is. Ezt a hatást nem lehet tagadni, hisz már historikům. A világháború utáni magyar emigráció szellemtörténeti munkáját egy külön tanulmányban fogom feldolgozni. Ennek egy részét olvastam fel a Sarló 1931 szeptembervégi kongresszusának irodalmi estjén. 9. Budapest. Ez az útleírás és egyben generációs vallomás a Korunk 1930 októberi számában jelent meg. 10. A krizantém nevében. Ez az esszé a pozsonyi Forum-ban jelent meg, a folyóirat 1931 októberi számában. Egy esztendővel előbb A Reggel-ben napvilágot látott cikkem definitív megfogalmazása ez. Kultúrfilozófiai írás; tipikus egy kisebbségi intellektuális nemzedékre nézve, amelyik tisztán és komoly következetességgel várja a szocializmustól az osztályelnyomással együtt a kultúrelnyomás megszüntetését is. A megírása a dolognak kissé felbőszítette Fábry Zoltánt, aki az Üt 1931 decemberi számában: A magyar író és az ötéves terv című cikkében a krizantém széttépését kívánja, mert ez „csak az ötéves terv lényegének rejtett értelemmel való meghamisítását" jelenti. Azt hiszem: az ötéves 192