Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
a botránytól. S akkor a szomszéd szárny takarítóasszoinya elkiáltotta magát, Bozsenát (hívta, és a csókolózás 'bajnoka ijedten simította le a köpenyét, a haját igazította, és kifutott a folyosóra. Később még visszajött, (kivasalta az (ingét, búcsúzóul fél percig csókolta egyfolytában, megharapta a nyelvét, és tovacsöröimpölt pléhvödrével, porszívójával és seprűivel. Morvái dühös volt: ez a (bestia csak játszik velem! Elhatározta,, hogy imajd kidolgozza Bozsena végleges lerohanásának taktikáját. Felöltözött és villamoson bement a városba. Beült a Grandba, fejbólintással üdvözölte a Nagyasszonyt, aki izgatottan magyarázott egy nyugdíjas külsejű kimerült bácsinak, ibécsi szeletet rendelt, és előtte vodkát ivott. Várta a barátalt, de nem jöttek. Unalmában moziba indult,, de aznap már nem ért el a moziba, mert akkor történt 'vele az a kellemetlen eset, ímely egész napjára kihatással volt. Magában morfondírozva, szórakozottan és figyelmetlenül ment át a Manderla előtt a villamossíneken. A két kanyarodó sínpár közé érve figyelmeztető, éles csengetés állította meg, az l-es villamos oly közeil jött szembe vele, hogy már nem mehetett át előtte a másik oldalra. Megzavarodva elindult a sínek mentén, hogy átmenjen a mellette elhaladó l-es mögött, s akkor mögéje kanyarodott az állomásról jövő 3-as! Döbbenetes helyzet volt, teljesen valószínűtlen, Morvái féláloimszerűen érzékelte az eseményeket. A két villamos alig fél méterre előtte és mögötte, s ő mozdulatlanul állt közöttük egy keskeny szigeten, a kanyarodó sínek hajlatában. Nem félt, a veszély lehetősége nem ért a tudatáig, csak tanácstalan volt. Mit tegyen? S akkor a 3-as megállt, és ő látta, hogy a vezető kiugrik, s dühtől eltorzult arccal rohan feléje, és öklével teljes erőből arcul üti. Az ütés erejétől a földre esett, érezte, hogy felrepedt a szája széle, sós vér folyt a nyelvére, de mindez távolinak és mellékesnek tűnt fel, mert közben nem tudta levenni tekintetét a lábáról, mely mellett alig néhány centiméterre fordultak el az 1-ies csikorgó kerekei. Feküdt a földön, és a lábát nézte, a jobb cipője orra majdnem érintette a villamos lassan 64.