Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

inak a szűk helyiségben, öltöznek, és rohannak reggelizni. Nagy kortyokban nyelik a tejeskávét, egyik kifliit zsebre dugják, nem érnek rá megenni. Igoir,, a dög, már ott lehet az 'előadóterem előtt, nagyképűen cigarettázik. A villamos, természetesen, zsúfolt, katonai gyakorlata vain a harmadik évfolyamnak, onnan nem ajánlatos elkésni; az érikező -villamos összes ajtajában koszorúban lógnak a zöld köpenyes, bakancsos harmadévesek, akik a felső megállóihoz futottak, hogy le ne maradjanak. A következő villamosra sikerül feltolakodniulk, még szerencse, hogy csak négy megállót utaznak az iskoláig. Három éve ülték először az aula ív alakú, lépcsősen emelkedő padsoraiban. Háromszázan voltak az első évfolyam .hallgatói. Egymás számára idegen arcok tömege, .Morvái sorra nézegette őket, de" belefáradt; ünnepi alkalomra összegyűlt tömeg néz ilyen jellegtelenül az emberre. A tömegnek csak íellsejlő vonásai vannak, határozott arca nincs. S az ember nézii az idegen vonásokat, és rokonszenvező tekintetet keres, de nem. talál, mindenki a várakozás és idegenség légkörében él. Szorongást és bizonytalanságot érez, apró félelmek költöznek belé, s ugyanakkor dacos tettrekészség feszíti, mintha ismeretlen, de biztosan bekövetkező veszély ellen erősítené magát; nem tudja, hogyan lesz holnap ... Bejön a tanár, háromszáz ember feláll, a csapószékek felropognak, mint a kivégzőszakasz sortüze. Mire leültek és a székropogás ellhalt, a tanár már krétával a kezében a tábla előtt állt, és felrajzolta egy egyenes 'két síkvetületét. Utána a nyompontjait. Hozzárajzolta a harmadik vetületét. Megfoghatóvá tette a teret, három nézőpontból vizsgált egy pontot, egy egyenest, egy síkidomot egyidőben, mint Picasso az ő háromszögekből összerakott embereit, csalk a tanár rajzai pontosabbak és érthetőbbek voltak. S akkor Morvái megdöbbentő felfedezést tett. Alig ért valamit a tanár szavaiból, talán minden tizedik szavát érti, azt sem összefüggően, értelmesen egymás mellé sorakozva, hanem hiányosan, fel-felvillanó értelemszikrák formájában, mint amikor egy írógép szalagja lyukas, elkopott, és a fehér 47