Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Vajúdó parasztvilág

dijeiim, akik hazáig, Léváig harcoltak. Itt Bakai István és Köteles Béla sebesült meg, felgyógyultak, visszavonultak, aztán amikor véglegesen leverték a Tanácsköztársaságot, újra visszaszöktek Csehszlovákiába, és rá alig egy léi'vre megállapították a párt helyi szervezetét. Alapító tagok voltak: Bakai István,, Vékony Jónás, Szegfű András, Varró Dezső, Nagy István, Mitnyik Sándor, Köteles Béla, Györgyi Lajos (aki ,később a falu kommunista bírója lett) és Taliga Sándor. Szükségszerűen kezdtem a pártalapítás körülményeinek felidézését a Tanácsköztársaság harcaival — s úgy vélem, Dél-Szlovákiára általában jetllemzően —, az utóbbi ugyanis szervesen nőtt ki az azt megelőző (forradalmi harcokból. A pártalapítás a volt vöröskatonák és magyar kommunisták számára a harc továbbfolytatását jelentette imás, megváltozott körülmények között. iNem véletlen hát, hogy Vlékony Jónásé k a fenyőházi kongresszus után azonnal felfigyeltek a Szociáldemokrata Párt balszárnyának különválására, és a májusi pártalapító kongresszus után még azon az őszön (1921) létrehozták a faluban a pártszervezetet. És az sem véletlen, hogy az egyik központi szervező éppen Bakai István bátyám volt. Az írás elején feltett kérdésre — mi a lényegük? miért tették? — keressük nála a feleletet! 1897-^ben született, hatholdas kisparaszt családban. Három testvére volt. Pártigazodványában ez áll: földmunkás. Gyerekkorában egyszer azt mondta neki az édesanyja: „Csókolj kezet, fiam, a plébános úrnak, krajcárt kapsz tőle érte! ..." Nem csókolt kezet. Az epizódot könnyű Henne sematikus irodalmi giccsnek vagy jelentéktelen, gyerekes húzódozásnak minősíteni, de amikor most megkérdeztem, hogy miért nem csókolt kezet, vállat vont, és azt felelte: Ilyen voltam! S amikor azt kérdeztem, hogy miért harcolt a Tanácsköztársaságért, és miiért lett a Nemzetközi Brigád Gottwald ütegének tüzérsiégi megfigyelője, újra csak így válaszolt: Ilyen voltam. Valóban ilyen volt: igazságkereső, ikonok és magányos. Ma is őriz egy loklevelet, amely szerint 1914-ben 469.