Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Vajúdó parasztvilág
mitizálódott, és emberileg — a személy számára — végtelenül fontossá vált. Még élő valóság — neim olyan, mint a (könyveikből tanulit történelem —, résztvevői élnek, emlékeznek, de a tényeket már az Idő távdia és az ezzel együtt járó képzeleti felfokozás formálja. Nem, nem 'hamisításról van sző, csupán ar-ról, ihogy a valiamikori szürke hétköznapok színes ünnepekké nemesednek. Ugyancsak a falumban halt meg néhány éve egy volt vöröskatona — a „kertaljai" Varga István —, a Nagy Szovjet Forradalom katonája, akiről beszélték, hogy le volt fényképezve Leninnel. A régen meghalt kovácsunk, Kaszás István viszont beszélt Leninnél. Lám, a vliharok apró mozzanatait így emeli igazi jelentőségük szintjére a múló idő és az emlékezés. Ma, amikor Ku'lcsár Béla bátyámmal beszéllek erről, látom rajta, milyen fontos számára, kit látott egykor személyesen, kivel beszélt, és tudom, hogy ez valóiban fontos dolog: ember és történelem egymáshoz tartozását bizonyítja.-Térjünk vissza a mi tizennyolc vöröskatonánkhoz! Különféle ezredekben, de mindannyian hazafelé tartanak. Részt vesznek a balassagyarmati harcokban, majd végigküzdik az északi hadjáratot. A tollforgós olaszok után francia tengerészgyalogosok állnak elébük, majd cseh legionáriusok. Mára a harcok részletei elmosódó emlékek csupán, de az együvé tartozás tudatához kapcsolódó események élénken megmaradtak emlékezetünkben. Bakai Bálint — István bátyja — Balassagyarmatnál megsebesült. Kórházba vitték, s egy ismerőse elvette tőle a pénzét — a sebesült eszméleténél volt —, hogy el ne vesszen, és elhozta a testvérének, így Bakai Bálint az idegenben sebesülten pénz nélkül maradt. S most, hogy beszélgettem Vékony Jónással és Bakai Istvánnal, szinte egyszerre mondják: Amikor Bálint pénz •nélkül maradt! ... Nálam mindig vollt pénz ... — mondja István bátyám, és én 'töprenghettem, hogy miért fontos ez? Bizonyára azért, mert a falusi ember, még ha forradalomba siet is, idegenbe nem megy pénz nélkül, senkinek nem akar a terhére lenini, és a segítségért, amelyben részesül,, megfizet. Emberségüket is vitték magukkal a forradalomba a föl468.