Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Vajúdó parasztvilág

ember, férfiember reggeltől estig dolgozott, vacsora után a fiatalság — lha inem volt holtfáradt — a „faluba" ment, összeverődtek a cimboráik, s a maguk módján szórakoz­tak. Újabb [érdekes nyelvi fordulat: „Hová mégy?" — kér­dezték a legénytől szülei. „Megyek a faluba!" — felelte. A ház, az udvar, ők .maguk, minden a faluban volt, a falu része volt, mégis .mindannyian (tudták, hogy ebben az eset­ben a „faluba" azt jelenti, hogy az utcára, a kertek alá, esetleg a (kocsmába, csatangolni, a köves úton sétálni, kurjongatni vagy dalolni — egyszóval a legény megy, aho­vá akar s ahol majd a véletlen megállítja. Egy kicsit a messzeség, az idegen kaland- és mesevilág. Mert jelentett ez a kukoricafosztók körüli ólálkodást és csínytevést, lako­dalmas ablak alatti várakozást, hogy mikor „hoznak íki" egy tányér húst kóstolónak, egy-két üveg bort kedvcsinálónak, mert a jő lakodalom Ismertetőjele az, hogy a hívatlan ven­dégek Is jól érzik magukat az ablak alatt. Külön fejezete volt a legénykedésnek a csínytevés. A fa­luban csatangoló legények virtusból megtették, hogy a lá­nyos házak utcára nyíló ajtóit leszedték és kicserélték, s ugyanezt tették a kapukkal is. A ház elől elhúzták a hen­gert, amit a gazda este ott hagyott, mert .másnap újra hen­gerelni ment, a falu másik végére vitték és otthagyták. Másnap a gazdája káromkodva kereste, s .bosszúszomjasan nyomozott a csínytevők után. Télen a lovas szánokat lopták el az utcáról, a falu körüli dombokra vitték, és hujogatva, kacagva siklottak le rajta a holdfényes domboldalon, für­tökben lógva a nagy lovas szán két oldalán. Az idősebbek még olyan legénycsínyekről is meséltek, hogy szétszedték a gazda szekerét, részenként felvitték a tetőre, és ott rakták össze. A szekér iszétszedéséhez és összerakásához értettek, mert az egyik legfontosabb munkaeszközük az erős, vasalt parasztszekér volt. Reggel az ébredő gazda aztán nem az udvarán találta meg a szekerét, hanem az ól tetején, s volt véle elég gondja-baja, amíg a szomszéd vagy az asszony segítségével leszedte. A kukoricafcsztók­ban érett paradicsomot és záptojást dobtak a legények a fosztok közé, aztán futottak, mert a dolgozó férfinép ki­398.

Next

/
Thumbnails
Contents