Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

szám: 1872. Valamelyik dédnagyapjáé lehetett. Ebbe az öreg ládába gyűjtötte össze valamikor Morvái a régi naptárakat, újságokat, leveleket és képeslapokat. A régiségek nem ér­dekelték most, sokáig keresett a megsárgult, poros papírok között, amíg megtalálta a noteszt. Barna fedelű, vastag no­tesz volt, félig teleírva halványuló ceruzasorokkal. Nem ol­vasott el benne semmit, éppen csak belelapozott. Utána egy vászon oldalzsákot keresett meg a gerendákon; orosz ka to­rnai oldalzsák, két szíjjal, csatokkal és akasztóval. Erősen kifakult, eredeti khakiszíne szürkésfehérré világosodott, de a .moly még nem ette meg, sem az egerek nem találtak rá az elmúlt évtized alatt, nem lyukas. Amikor megtalálta a no­teszt és az oldalzsákot, a kémény .mögé ment, a tető és a padozat egy pontjára, letérdelt és benyúlt a tető alá. Nem találta azonnal, amit keresett, továbbment, és újra be­nyúlt a tető alá, elfelejtette a pontos helyet, végre megtalál­ta; vászon pisztolytáskát húzott elő, pókháló és por borítot­ta, fémesszürke, nehéz forgópisztoly volt benne. A tompa fényű fegyveren halvány rozsdafoltok derengtek, barna famarkolata rovátkáiban vastagon ült a por, dobjában egyet­len töltény sárgaréz hüvelye csillogott. A forgópisztolyt tíz éve nem vette elő a fedél alól, aikkor tette oda, amikor elment a faluból, és azóta nem vette ki. Gondolt rá néha, rendszerint olyankor, amikor itthon járt, vagy .máshol, ha régi dolgok jutottak eszébe, és sajnálta, hogy már elmúltak. A nehéz forgópisztolynak története volt. A fegyvert a nagybátyjától kapta, aki a harmincas évek­ben törvénybíró volt a faluban, s a pisztoly — a mezőőr fegyvertárának egyetlen darabja — nála maradt. Szokatlan méretű fegyver volt, nem egészen kilenc .milliméteres furat­tal, töltényt már rég nem lehetett kapni bele, a .mezőőr sem vehette gyakorlatilag hasznát, csak a tekintélyét erő­sítette vele. Morvái sokáig kutatott belevaló töltény után, ki akarta próbálni, végül is egyetlen töltényt sikerült sze­reznie, de ez sem vo.lt belevaló, nem fért a dobjába, kissé le kellett reszelnie a .hüvelyt és az ólom hegyét, hogy (bele­férjen. Ám azért csak nem próbálta ki a különben precíz művű, vontcsövű, hüveiykidobós pisztolyt, eltette azzal az 214.

Next

/
Thumbnails
Contents