Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

tak az embereik, a falakról értékes képek meleg vibrálást sugároztak a szobákba, s a gyerekszobában a lányuk egy nagy fekete zongorán gyakorolt. így volt, a mindenes ott lakott mindjárt a konyha mellett egy (kisszobában, és szintén a családhoz tartozott. Nyírtra környéki magyar lány volt, és amikor egy becsületes fiatalember megkérte a kéziét, illően kiházasították, kelengyét adtak neki, és egy csallóközi lényt vettek fel a helyébe. Morvái nagyanyjának is volt szoligalegénye ... együk pár lóval Morvái apja dolgozott, a másikkal a szolgalegény, az istállóban hált, a szénásketrec fölé szegezett lapos, hosszú deszkaládában. A láda azért volt az istálló mennyezetére függesztve, hogy a szolgalegény télen ne fázzon. A tehenek ós lovak telefújták meleg párával az istállót, a pára felszállt a mennyezetre, s ha kinyitották az istállóajtót, a beáramló szürke hideg szinte sistergett, s a szolgalegény mindig istállószagú volt, és a ikeze piros, repedezett... — Reggel hétkor jöttek értünk, és negyedórát adtak, hogy összecsomagoljunk... — A szópatak szeszélyesen felgyorsult, az öregasszony elfulladt a felindulástól, amikor életének ehhez a szakaszához ért. Morvaiban az emlékszikrák egyszerre kialudtak, elfelejtette a szolgalegényt... Érdekes jelenségek az emlékek; hasonlítanak a vonat mellett elsulhanó szikrákhoz, amikor a gyors sötét éjszakában robog. Morvái tudata most a robogó vonat, Széplakyné elbeszélése rakja elébe a síneket, melyek a kijelölt irányba viszik, s amelyöket monoton kattogással, gépiesen követ, s közben az őt körülrajzó emlékszikrákra is figyel. Van olyan szikra, amely csak felvillan és elenyészik, a másik hosszú, piros vonalat rajzol a levegőben, néha örvényként rajzanak a szikrák, máskor egyesével vagy párosan repülnek, de mindig világítanak. Az olyan szikra, mely már nem világít, korommá égett, és elvész a fekete éjszakában. Ebben különbözik az emlékektől, mert az emlék annál jobban éget, és annál hosszabb életű, minél f eketébb. Széplakyné felállt, és a szekrényhez sietett, sokáig keresgélt a fehérnemű mögött, kerek háta lidlegesen remegett, s egy négyrét hajtott papírlappal jött vissza az asztalhoz. 773.