Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

talián — Néhány pillanatig habozott. — Szerkesztő úr még nem volt nálam. Látogasson meg, elbeszélgetünk, és megkínálom feketekávéval. Morvái meglepetten nézte az öregasszonyt, és zavart sietséggel mondta: — Természetesen... elfogadom a meghívását, asszonyom ... örömmel, de ha megengedi, előbb átöltözöm ... A télikertben a melegtől bágyadtan üldögéltek a galambok. Lustán pislogtak rá, ahogy átment közöttük. Szobájában hűvös volt, s a kinti ragyogás után úgy érezte, félhomályos pincehelyiségbe lépett. Az anyagbeszerző ágya meg volt vetve s a vánkosa lesimítva, a huzattal ellátott pokróc szabályosan összehajtogatva és az ágyfejhez helyezve. A gyűrött és foltos lepedő is megigazítva. Nyilvánvaló, hogy az ágyat alváshoz készítették elő. A felismerés új kétségekkel töltötte el Morváit; mégsem utazott el a lakótársa, és éjszakára hazajön. Kellemetlen, idegen testszagot érzett a szobában, sajtszagra hasonlított, mint az olyan ember bőrének áporodott szaga, aki állandóan lizzad, s a keze nyirkos és hűvös tapintású. Rövid időre hatalmába kerítette a titokzatos lakótárs légköre, sápadt fényű, piszkos lábát is látta egy pillanatra, ahogy kilóg a takaró alól, s egyszerre rádöbbent, hogy még mindig nem találkoztak, s ez állandó és szorongató nyugtalansággal tölti el, veszélyes lehetőségeket sejt mögötte. Hetek óta együtt laknak, és nem Ismerik egymást. Ez az idegen ember részt vesz az életében, megfoghatja a személyes dolgait, használhatja a fogkeféjét,, oipőkeféjét, olvashatja a könyveit, helyet kér a gondolataiban, és nem védekezhet ellene, mert számára nem valós alak, csak egy elképzelt lény, aki nem mutatkozik előtte, rejtve marad, és úgy sétál fel-alá az életében, mint egy ódon angliai kastély kísértete a lovagteremben. A szemeteskosárbain összegyűrt papírcsomót vett észre, kíváncsian kibontotta. Értékes ismereteket nyújtó nyom az anyagbeszerzőről: hagymamaradványok, ömlesztett sajt sztanioIpapírja — megszagolta, kiderült, hogy kvargli —, szalonnabőrkék és néhány sziklakemény töpörtyű — látnivalóan nem hazai, üzletben vásárolt töpörtyü. A szekrény168.