Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

tett arra vonatkozóan, (hogy este pontosan kilenc órakor, amikor a telefontarifa lényegesen alacsonyabb, mint napköz­ben, feltárcsázza a recepciót, és m égikért, hogy hívják fel a számára Pozsonyt, és (bemondja a számot. Nem, erről még ne beszéljünk!... Nyolckor ilement vacsorázni. —• Magyar gulyást kérek — mondta pimaszul a pincér­nek. — Utána túrós galuskát, tejfellel és itöpörtyűvel — parancsolta kihívóan. Semmiféle francia konyha, gyomrá­ban él a nemzet, s a pincér leterítve, agyonbokszolva, a föld­be gyömöszölve, szánalomra méltóan csoszog lúdtalpán, bizonyára visszeres a lába szára; egy vasat sem kapsz borra­valóul, gazember ... Vacsora után magával vitt egy üveg debrői hárslevelűt, s amikor karórája pontosan kilenc órát mutatott, feltár­csázta a recepciót: — Kérem, hívják fel sürgősen Pozsonyt! — És bemondta Kőrössiné telefonszámát. iA kocka el van vetve. A hívás a fény sebességével fut a cél felé, talán már ott lis van, visszarendelni nem lehet. Morvái két karját összekulcsolja a mellén, és sóhajtás nélkül fekszik, mint egy (halott. Mint mond tulajdonképpen? Talán egyszerűen csak meg­kérdezi, hogy van, Zsuzsa. Nem, ezért nem hívhatta fel! Be­jelenti, hogy egy üvegfúvótól kapott egy helyes sárga üvegmalacot. Mi közöm az üvegmalacához, mondja erre Zsu­zsa. Nem, azt mondja: Jó estét! Fel kellett hívnom, mert régen nem láttam, és nyugtalan vagyok. S ba így kezdi: Itt, ahol ragyogó nők pipáznak, szüntelen magára gondolok. Banalitás. Kinevetné. Valami egyszerűt és határozottat kell mondania: Ha hazamegyek, komolyan meg kell mondanom önnek,, hogy önhatalmúlag belépett az életembe, és ezért viselje meggondolatlan tette következményeit. Ott is ilyen ragyogó az idő?... Tíz perc múlva csengett a telefon. Morvái olyan óvatosan fogta meg a szürke hallgatót, mint gyerekkorában a patak­ban a rákot, készen, hogy bármely pillanatban eldobja. Füléhez emelte, és hallgatott. 122.

Next

/
Thumbnails
Contents