Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
előtt. A terített asztalon a szokásos húsvéti ételek: csillogó, zsírosbarna főtt kolbásszal és füstölt hússal teli tál, kemény tojással körítve, mint egy ellipszis a'lakú, óriási margaréta; felszeletelt házi kenyér, nagy tál sütemény, és felvágatlan torta, leöntv© rózsaszínű cukormázzal. Mellette gömbölyű hasú üvegben törkölypálinka és tölcséres szájú, karcsú nyakú üvegben vörös bor. Az asztal sarkán néhány tiszta tányér, kés és villa elkészítve. A fiatalember a poharakat kereste: elfelejtették a poharakat... Az üveges konyhaszekrényből kivett egy pálinkáspohárkát és telitöltötte. így most már valódi íhúsvéti asztal ez,, egy vendége már van is, de azért elkelne még néhány, akik a háziasszonyt megöntöznék. A fiatalember arca grimaszba futott erre a gondolatra: valóiban, a szagos víz! Nem mehet öntözködni, mert nincs kölnivize ... Gyerekkorában ő is üveggel járta a falut, és amikor íkijött egy-egy házból, a pénzét számolgatta, és fontolgatta, hová menjen még. S később, legénykorában a megöntözött lányoktól virágot kapott... Görbén mosolygott maga elé az emlékein, és felhajtotta a pálinkát, kenyeret harapott rá, és töltött egy úja'bb pohárkával. Egyedül volt a konyhában. Apja borotválkozott, anyja pedig az ünneplő ruhákat ikészítette ki az első szobában; templomiba készültek a szülei. így a fiatalember egymagában poharazott. Minden pohárka után kenyeret harapott. Ez lesz a reggelije, kitűnő reggeli, éhséget és szomjat egyszerre csillapít. S úgy dolgozik benne, minit egy belső hőerőmű, zsong tőle a feje, és a világgal való kapcsolata lényegesen megjavul. Az ajtóin, halk kopogtatás után, három gyerek 'nyomult be, nyolc-tíz évesek, sejtelme sem volt róla, hogy ki fiai, talán a szomszédoké, de az is lehet, 'hogy a falu másik végéről valók. A 'legidősebb zavarában dadogva és nagyokat nyelve mondta a mondókáját: Szabad a virágszálait megöntözni? S a fiatalember egyszerre felvidult: Csak nem engem néztek virágszálnak? ... Kiment, hogy behívja az anyját. A tiszta szobában — a faluban valamilyen képzettársítás folytán el10
