Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

vóan megnézte őket, megfontoltan és nagy szakértelemmel vizsgálta arányaikat, csupasz lábszárukon feliéren lángol a bőr a májusi ragyogásban, mely hathatósain élősegíti a lán­golást, de a kedves lánykák valami vizsgákkal vannak el­foglalva, szelesen fecsegnek, és a tejfölösszájú fiatalság szokott önfejűségével minimális ifigyeimet fordítanak az előkelő külföldi íróra. A szűk utca végén egy 'házon gyönyörű reneszánsz kapu, maga a ház is (figyelemre méltó, a remek ornamentikával díszített kapu íve felett két aranyozott medve, s ez még mind nem minden, tábla hirdeti, hogy e házban született és élt Egon Erwin Kisch, a nagyszerű világcsavargó és ri­porter; Morvái .megilletődötten bámul, a medvék vissza rá, ilyen házból, mely maga a fenségessé dermedt hagyomány és történelem, csak nagy emberek indulhatnak a világba. Hát a mi falusi házunk, jutott eszébe, lonnan milyen embe­rek indulnak a világba? ... Továbbment, az utcácska egy térbe torkollott, s a térnek mindjárt a kezdetén kétszáz főnyi tömeg nyújtogatta a nyakát, és várakozón zajongott; néhány perc múlva nyolc óra, és a prágai régi Városháza híres toronyórájának apostolai üdvözlik az egybegyűlteket, megjelennek az ablakokban, mozdulatlan, szigorú arccal a tömeg .felé fordulnak és továbbvonulnak. Nem kellett so­káig várnia, a két ablak zajos lendülettel feltárult, a napo­kat, éveket, hónapokat és órákat mutató neves óra figurái megelevenedtek, a csontváz csörömpölt, a töröik a fejét ingatta, a fösvény és a pazarló kalimpált, és az angyalok meg a polgárok nézdegéltek; a nyitott ablakokban .méltó­ságosan csúsztak pályájukon a merev arcú apostolok, a tö­meg felé fordultak és továbbsiklottak, fényképezőgépek kattantak, a tömeg ámulva morajlott, aztán a Ikét ablak fö­lött ülő kakas kukorékolva jelezte, hogy a mutatvány véget ért, és az ablakok bezárultak. Pontosan egy óra múlva ki­nyílnak majd, megismétlődik az egész, az apostolok megje­lennek, rohanó korban élünk, lustálkodni nem lehet, tessék mutatkozni, az idegenforgalom nem tűrheti a lusta apos­tolokat. A tömeg zajongva szétoszlik, egy óra múlva új tömeg áll itt, aztán az is szétoszlik, s a percek, az órák, 107.

Next

/
Thumbnails
Contents