Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban

mutatott, mint dr. Emanuel Rádi, a prágai Károly Egyetem professzora: a csehek csupán a szlovákokkal alkotják az ország lakosságának többségét.

3 A bázeli egyetem professzora, dr. Hugo Hassinger a Csehszlovák Köztársaságot tipikusan kisebbségi államnak nevezi, hiszen az csupán kisebbségek által lakott, amelyben a kisebbségek legnagyobbikának, a cseh kisebbségnek (a lakosság 48 %-a) a hegemóniája érvényesül.

4 A szlovákok ugyanis önmagukat önálló, bár a cseh nemzettel rokon nemzetnek tartják, ezért bizonyos értelemben a cseh centralista uralom által elnyomva érzik magukat.

3 Az előttünk álló probléma tehát az, hogy az államhatalom a köztársaságban élő magyarokat egyenjogú államalkotó elemnek, az állami élet konstruktív tényezőjének tekinti-e, avagy súlyos, kellemetlen teherként megtűri őket, s ezáltal maga az államhatalom idézi elő a magyarok eltávolodási szándékát. Szerintünk csak az első elképzelés szolgálja a köztársaság konszolodációját. A valóságban azonban, sajnos, inkább a második, a cseh hegemonista tendencia vált uralkodóvá. Ezen állításunk igazolására csak néhány lényegesebb és legszembeszökőbb ténykörülményt fogunk felsorolni, hogy ezen kóros jelenségek megállapítása után magát az alapbajt iparkodjunk megkeresni, hogy a diagnózis után egy ésszerű és kölcsönös jóakarattal keresztülvihető terápiában megegyezzünk. A beszéd a szellem eszköze azon céllal, hogy egymást megértsük. A nyelvtörvények feladata tehát, hogy a természetes, tényleges viszonyokat kifejezésre juttassa, és nem az, hogy az agresszív politika eszköze legyen - mondja Rádl professzor.

6 Az 1920. február 29-i nyelvtörvény

7, valamint az azt követő 1926. február 3-i végrehajtási utasítás a háborút követő extrém nacionalizmus megnyilvánulásának tekinthető.

8 A csehszlovák imperializmus érdekeit szolgáló nacionalista törekvéseket a felsőbb szervek még jobban kidomborították, az alsóbb szervek pedig túlbuzgóságuk következtében gyakran az elviselhetetlenségig fokozták. Ezt minden jóindulatú ember elismeri, de tanúsítja ezt a sok-sok adat és panasz is.

9 Az 1919. évi szept. 10-én Saint-Germain-en-Layeben a szövetséges és társult hatalmak, valamint a Csehszlovák Köztársaság között megkötött kisebbségi szerződés a köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek r yelvi jogai tekintetében kötelezettségeket rótt a csehszlovák államra. Éspedig a többi között: 1. A Csehszlovák Köztársaság egyetlenegy állampolgára sem korlátozható bármely nyelv használatában a magán- vagy üzleti forgalomban, a sajtóban vagy nyilvános gyűléseken (7. cikk 3. bekezdés)

1

0. 2. Biztosítja a kisebbségek számára nyelvük használatának jogát a hivatalos életben, amidőn kimondja, hogy a csehszlovák állam a nem cseh állam65