Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Révay István: A demográfia tükrében
nyire csökkenti az a körülmény, hogy az adatláncolatok bizonysága szerint az 1773. évi Lexicon töbh községben egyedül a magyar nyelvet mutatta ki mint uralkodó nyelvet, mellőzve a létező másodikat. Mégis világos a jelenség, hogy az azon eredetileg magyar helységek közül, melyekben 1773 és 1918 között valamely nyelvi eltolódás történt, több változott el a magyarság kárára, mint javára. E 69 helység 818-as állományunkban közel 10%-át (pontosan 9,81 ŕ/ŕ) teszi ki. Eza jelenség azt mutatja, hogy a magyar expanzió idején egy azzal ellentétes irányú áramlási folyamat is létezett: a nemzetiségi peremvidékek lakosfeleslege szivárgott lefelé a nyílt magyar medencék felé. A 91 helység, ahol 1773-ban magyar még nem található, ekként oszlott meg: 66 volt szlovák, 15 rus/in, 9 német és 1 román. A 91 helység közül 35 (21 szlovák. 8 ruszin. 6 német) a magyar nyelvterület belsejében alkotott szigeteket, és ekként magyarosodott, vagy részben magyarosodott el. Ezeknek asszimilációja többé-kevésbé magától értetődő folyamat volt, bár meg kell jegyezni, hogy körülbelül felük csak részlegesen lett magyarrá. Nyelvhatárunk észak felé való kiterjeszkedése útján további 44 helység (36 szlovák, 5 ruszin, 3 német) lett magyar, de nagvobbára csak részben magyar. Ez a 44 helység állományunknak mindössze 5,379f-át telte ki. Itt a nyelvhatár különböző pontjain elszórt helységekről vagy kisebb helységcsoportokról van szó, amelyek egyenként amúgy is a magyar nyelv hatókörébe estek. Ennek a nvelvhatár menti terjeszkedésnek százalékaránya mutatja, hogy jelentékeny frontális térhódítás vagy nagyobb összefüggő terület bekebelezése nem történt. A hátralévő 12 elmagyarosodott, nagy részben magyarrá lett helység a nyelvhatárunk feletti más nyelvű területen lett magyarrá, illetőleg ezekkel nyelvszigeteink gyarapodtak (megosztásuk: 9 szlovák, 2 ruszin, 1 román). Ezek között néhány ipari telepítés is van. Azon 24 helység közé, melyeknek nyelvi adata az 1773. évi Lexiconban hiányzik, nagyobb városok (ezeknek nyelvi adatait nem közölte) és az akkori időben önálló községeket még nem alkotó puszták tartoznak, továbbá néhány későbben telepített hely. Részletesebben összegezve helységállományunk eredet szerinti osztályozását, a következő adatokat kapjuk: állandóan magyar (közte 17 magyarrá lett) 634; magyar, de fokozatosan nemzetietlenedő 69; magyarosodott 91; kiindulási adat nélküli 24. Összesen: 818. A csehszlovák népszámlálások kimutatása szerinte helységkontingensből az 1921. évi számlálás alkalmával 13, az 1930. évi számlálás szerint további 45 veszítette el magyar jellegét. Összesen tehát 58 helység. Származás szerint az elveszett községek megoszlása a következő: 30 (az elveszett helységek 35
