Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Jegyzetek

Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben. 1932-től az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. 1936-ban az Országos Keresztényszocialista Párt és a Nemzeti Párt egyesülésekor ügyvezető elnöknek választják. Parlamenti képviselőként küzd a csehszlovákiai magyarság jogaiért, sflcraszáll a szlovák-magyar megbékélésért. 1945-ben Gustáv Husák letartóztatja, és átadja a KGB-nek. A Szovjetunióba hurcolják, koholt vádak alapján elítélik, majd szibériai táborokba viszik. 1947ben a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében kötél általi halálra ítéli a köztársaság szétveréséért és a fasizmus kiszolgálásáért. A szovjet hatóságok Ágcsernyőnél átadják a csehszlovák szerveknek, ám halálos ítéletét a köztársasági elnök a nemzetközi tiltakozások miatt-kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatja. A morvaországi Mirov börtönében hal meg 1957-ben. -A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta című tanulmánya A szlovákiai magyarság élete 1938-1942 (Bp. 1942) című kötetben jelent meg (7-20. old.). Peéry Rezső Pozsonyban született 1910-ben. A pozsonyi egyetem bölcsészkarán szerzett oklevelet. Tanulmányai befejezése után tanárként működött, majd újságíró lett: az Esti Újság, majd a Magyar Hírlap szerkesztője volt. 1945-ben Magyarországra telepítették. 1956-ban Ausztriába emigrált, majd Németországban telepedett le: Stuttgartban főiskolai könyvtárigazgató volt. 1977-ben halt meg. - Főbb művei: Requiem egy országrészért (1975); Malomkövek között (1977). - Peremmagyarok című tanulmányának ezt a változatát A szlovákiai magyarság élete 1938-1942 című kötetből vettük át (21-34. old.). Sžalatnai Rezső Nagyszalatnán született 1904-ben. Egyetemi tanulmányi befejezése után a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai M agyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1939-1945 között az Esti Újság és a Magyar Hírlap munkatársa. 1948-tól Budapesten élt, az Egyetemi Könyvtár tudományos dolgozója volt. 1977-ben haltmeg.-Főbb művei: Móricz Zsigmond Szlovákiában (1943); Petőfi Pozsonyban (1954); A szlovák irodalom története (1964); A cseh irodalom története (1964); Arcképek, háttérben hegyekkel (1969); Kisebbségben és igazságban (1970); Két hazában egy igazsággal (1982). - A csehszlovákiai magyarok 1938 és 1945 között című tanulmánya a Regio 1990. 2-3. számában jelent meg (129-147., ill. 163-190. old.). 296