Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Jegyzetek

Vájlok Sándor Dcákiban született 1913-ban. A pozsonyi bölcsészkaron szerzett tanári diplomát. 1934-1937 között az Új Élet szerkesztője, 1938-tól Kassán gimnáziumi tanár. Az 1940-es évek elejétől Budapesten a miniszterelnöki, majd a külügyminiszteri hivatal munkatársa. 1945-től Pécsett, majd 1949-től Budapesten mérnökként dolgozott. - Főbb művei: Petőfi a tótoknál (1940); A turócszentmártoni szlovák memorandum (1941). - A Szlovákok és magyarok című tanulmánya a Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című kötetben jelent meg (189-196. old.). Czuczor (Dobossy) László Vágfarkasdon született 1910-ben. A prágai egyetem bölcsészkarán szerzett oklevelet. 1936-1939 között a kassai gimnázium tanára. 1939-től Párizsban él: a Magyar Intézet munkatársa, majd igazgatója. Párizsból hazatérve 1950-től főiskolai, majd egyetemi tanár. - Főbb művei: Cseh-magyar szótár I-II. (1960); Karel Čapek (1961); Hašek (1963); A francia irodalom története /-//. (1963); A közép-európai ember (1973); Két haza között (1981); Előítéletek ellen (1985); Válságok és változások (1988); Gondban, reményben azonosan (1989). - A Csehek és magyarok című tanulmánya a Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című kötetben jelent meg (197-204. old.). Krammer Jenő Kismartonban született 1900-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Prágában végezte. 1928-1946 között középiskolai tanár Érsekűjvárott. 1946-tól Magyarországon élt. Előbb minisztériumi munkatársként, majd főiskolai, illetve egyetemi oktatóként dolgozott. 1973-ban halt meg. - Főbb művei: A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága (1935); A szlovenszkói magyar irodalom lélektani szemszögből (In: A szlovenszkói magyar írók antológiája, IV. kötet). - Az Európa és a csehszlovákiai magyarság című tanulmánya a Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című kötetben jelent meg (205-211. old.). Borsody István Eperjesen született 1911-ben. Prágában szerzett jogi diplomát. A Prágai Magyar Hírlap, majd a Felvidéki Magyar Hírlap, illetve az Új Magyarország szerkesztője. 1946-ban a washingtoni magyar követség sajtóattaséja, 1947-től a pittsburgi egyetem tanára. - Főbb művei: A magyar-szlovák kérdés alapvonalai (1939); Magyar-szlovák kiegyezés (1945); Európai évek (1991). - A Magyarország és a csehszlovákiai magyarság című tanulmánya a Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című kötetben jelent meg (212-220. old.). 295