Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Duka Zólyomi Norbert: Szórványmagyarok

A szórványhelyzet önmagában számos olyan tényezőt alakított ki, melyek a közvetlen hatósági beavatkozástól mentesen hatnak ki a szórványmagyarság számszerűségére. Úgy is lehetne ezt kifejezni, hogy a statisztikai adatok nem fedik a magyar lelkiség belső jelenlétének mérvét. Éppen a szórványokban igen sokan vannak, akik lelkükben és kultúrájukban a magyar közösséghez tartoznak, négyszemközt azt meg is vallják, de kifelé, nyilvános tanúságtételkor - mint amilyen a népszámlálás - szlovák, német vagy ruszin nemzetiséget vallanak. Ennek a sajnálatos jelenségnek általában gazdasági és kenyérkereseti opportunizmus az oka. Nem mernek magyar nemzetiséget vallani, mert nyugdíjukat - teljesen feleslegesen - féltik, félreállnak és begubóznak, mert attól tartanak, hogy munkaadójuk esetleg sanda szemmel tekintene rájuk, mert feljebbvalójuk kifogásolná, ha a magyar nemzetiséget vallanának. Nem vállalják azt, hogy nemzetiségük bátor megvallása esetleg kellemetlenségeknek teszi ki őket. Érdekes szociológiai jelenség, hogy az ilyen megalkuvók általában a középosztályból kerülnek ki, míg a népi tömegeknél sokkal ritkábban. A paraszt és munkás helyzeténél fogva magyar, és helyzetéből, melyet a származás, anyanyelv és hasonló tényezők alakítottak ki, bátran vonja le a nyílt magatartás következményeit. Ezzel szemben a középosztálybeli kevésbé szilárd, nemzetiségi állásfoglalása elsősorban saját akaratától, öntudatától függ. S midőn ez az akarat, ez az öntudat gyenge és meg nem alapozott, akkor könnyen megtántorodik. Ennek a jelenségnek, sajnos, nem is annyira pillanatnyi, mint inkább mélyebb, történeti okai vannak. A múltban a magyar középosztály - különösen a nemzetiségileg vegyes vidékeken - nem részesült eléggé mély nemzeti nevelésben. Kapcsolata a magyar néppel alig volt, és nemzeti öntudata sokkal inkább felületi megnyilatkozásokban merült ki. Az elmúlt húsz kisebbségi év-a volt Csehszlovákia keretében - már igen nagy lépést jelentett előre a nemzeti öntudat elmélyítése és megszilárdítása útján - és azt is meg lehet állapítani, hogy ez az öntudatosítási folyamat töretlen vonalban folytatódott azóta, hogy a szórványmagyarság az önálló Szlovákiában éli további életét. Szorosabb lett az érintkezés az egyes magyar társadalmi rétegek között is, és éppen az elmúlt három év alatt jött létre az, amit a szlovákiai magyarság az előbbi húsz évben csak hirdetett, és csak az önálló szlovák állam idejében valósított meg: a teljes, minden válaszfalon felülemelkedő nemzeti egység. Ez a folyamat nagyon elősegítette a szórványmagyarság megszilárdulását. Midőn tehát azt a kérdést tesszük fel, mennyi a szórványmagyarság száma, több csoportra kell gondolnunk: 1) azokra, akik minden alkalomkor, vagyis számbavátelkor, népszámlálás242