Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Esterházy János: A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta

Mivel egyedül Pozsonyban vannak magyar középiskolák, és itt működik az egyetem is, nem nézhettük ölbe tett kézzel, hogy az idesereglő magyar ifjúság tapasztalatlanul vagy a véletlen esélyeinek kiszolgáltatva keressen elhelyezést a tanév tartamára. Megmozdult a magyar társadalom, és a magyar áldozatkészség lehetővé tette Pozsonyban megfelelően berendezett és kellő felügyelet alatt álló magyar internátus felállítását. Bárhonnan kerüljön ide magyar diákifjú vagy diákkisasszony - tapasztalhatja, hogy magyar szívvel gondoskodnak róla. Egy pillanatig sem érezheti magát elhagyatottnak, otthont talál, amely ha nem pótolja is minden tekintetben a szülői házat, mégis mentesíti az idegen környezet és ismeretlen viszonyok hátrányaitól és kellemetlen hatásaitól. Hogy az iskola manapság nem nyújthatja mindazt az ismeretekre, tapasztalatokra szomjazó fiatal léleknek, amire tudatosan vagy öntudatlanul áhítozik, azt bizonyára nem csak a mi köreinkben észlelhetjük. A hiány pótlására elsősorban a Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, a SZMKE hivatott az egész országot behálózó szervezetével. Ennek működése hatósági intézkedés folytán hosszú időn át szünetelt, mígnem most az anyaországgal történt tárgyalások és megegyezés eredményeként ismét mindenütt megnyithatta kapuit. Igen nagyjelentőségűnek tartom kulturális téren a magyar sajtó munkáját (Esti Újság, Új Hírek, most Magyar Hírlap, Magyar Néplap), a közel egy éve nagy áldozatkészséggel emelt Madách Könyvesház működését, mely a magyar könyv terjesztésével foglalkozik, és a Madách Képszalon törekvéseit, mellyel a magyar művészek alkotásainak nyújt otthoni s biztosít nyilvánosságot. Hogy a kulturális munkának kedvezőtlen körülmények közölt sem volt szabad elernyednie, arra követésre méltó példát adott a pozsonyi Toldy Kör, amely három - senki által nem kifogásolható - pontban határozza meg teendőit. Ezek először: beilleszkedés az általános magyar szellemi és kultúrmozgalmakba, és a lehetőség szerint közvetlen kapcsolat ápolása a magyar irodalmi élet vezető képviselőivel. Másodszor: az itteni magyar irodalmi élet fenntartása és fejlesztése magas színvonalon. Harmadszor: Pozsony kultuszának ápolása. Ehhez a harmadik ponthoz szeretnék még néhány megjegyzést fűzni. Aki végigjárta ezt az országot, mindenütt szemébe ötlenek itt a magyar történelem nagy eseményeinek nyomai. Alig akad a magyar múltnak olyan kiemelkedő nagysága, aki a mi vidékeinken nem fordult volna meg, vagy akit nem fűztek volna kapcsolatok ehhez a tájhoz. Az otthonnak, a szülőföldnek kultuszába foglaljuk bele ezeket az emlékeket is, és iparkodunk olyan új nyo223