Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

vák püspöki kar. Célja az, hogy az egyház a világi katolikusokat megszervez­ze, és segítségükkel a katolikus társadalmat katolikus szellemben nevelje egyéni, családi és társadalmi életre. Az Actio Catholicának külön magyar osztálya van, a magyar osztály vezetőségének Pozsony a székhelye. A Modus Vivendinek nevezett egyezséget 1927. december 17-én kötötték: a Szentszék és a Csehszlovák állam között fennforgó legsürgősebb kérdése­ket szabályozza. Amint a Párizs környéki békeszerződések a Csehszlovák Köztársaság határait megállapították, tüstént felmerült az egyház és az állam közötti viszony szabályozásának gondolata. Azonban a megállapodást a tör­téneti országban meginduló egyházellenes tüntetések - mint pl. 1919. év no­vember 3-án Prágában Szűz Mária szobrának ledöntése, a keresztnek az is­kolák falairól való eltávolítása - sokáig hátráltatták. A vallásoktatásnak fa­kultatívvá való tétele és az a körülmény, hogy 1925-ben Husz János halálá­nak évfordulóját állami ünnepként ülték meg, az egyház és az állam között majdnem szakadást idézett elő. Marmaggi bíboros, a Szentszék követe el­hagyta Prágát. A szakítás azonban mégsem következett be, a tárgyalások után 1927-ben létrejött a Modus Vivendi. Az 1936-ban Prágában megtartott első katolikus nagygyűlés és a prágai Szt. Vencel téren felállított hatalmas kereszt pedig mintha ki akarta volna engesztelni a múlt atrocitásait. A Mo­dus Vivendiben a Szentszék honorálta az államnak azt a kívánságát, hogy az egyházmegyék határai az állam határával egybeessenek, és hogy a köztár­saság területén csak a határokon belül székelő püspökök bírhassanak egy­házi hatáskörrel. A külön csehszlovák szerzetesi rendtartományok megszer­vezése, a rendtartományba nem szervezett szerzetesházaknak a generális fő­nöktől való függése szintén az állami érdekek elismerését jelentette. A Szentszék jogának biztosításával a püspöki székek betöltésére vonatkozó­lag, továbbá abban a kötelezettségében, hogy a zárgondnokság alá helyezett egyházi birtokok az egyházi kezelésbe kerülnek vissza, a Szentszék állás­pontja érvényesült. A hat pontból álló megegyezés nem öleli fel az állam és az egyház közötti összes fontos ügyet: nincs benne szó arról, hogy a kisebb­ségek nyelvi jogai az egyházi élet terén biztosíttatnak, a katolikus iskolákról sincs említés, azonban a Modus Vivendi nem végleges megállapodás, és mó­dot ad a függő kérdéseknek való békés megoldására. Gasparri államtitkár 1928. február 3-án tett írásbeli nyilatkozatában a Szentszék eme reményének kifejezést is adott. * A papképzés terén a katolikus magyarság legelső óhaja, hogy papjai a kö­zépiskolát magyar nyelven végezzék. A nagyszombati apostoli kormányzó­164

Next

/
Thumbnails
Contents