Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Haltenberger Jenő: A parasztság

haszon hárul a falura: előttünk van számos példa, hogy az értelmiségi pályákra került paraszti származású egyének eltávolodtak a falutól nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is. Rejtegetik származásukat, és többnyire meg is tagadják a közösséget a falu népével. De különben is a szorosan vett földműves társadalom soraiból aránylag nagyon kevesen mennek értelmiségi pályára. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű népiskolások, középiskolások és főiskolások közül mintegy kilencven százalék a népiskolákat látogatta. Ez a szám azt mutatja, hogy faluról kevesen mennek intellektuális pályára. Az égetően szükséges népművelésnek tehát az iskolán kívül kell elérnie a magyar nép széles rétegeit. Az egyik ilyen népművelő a Szlovákiai Katholikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE), amely a Katholikus Actio szervezete. Egyházmegyei és járási moderátorságok vezetésével folyik a SZKIE munkája. Külön férfi és női szakosztályai vannak. 1937-ben 223 fiú- és 99 leányszervezete, összesen tehát 322 helyi csoportja volt az SZKIE-nek 225 községben. Tagjainak létszáma póttagokkal együtt 12 512. A SZKIE magyar kultúrmunkája a katolikus magyar ifjúság körében elsőrendű fontosságú. Munkája jól átgondolt terv szerint folyik, s valláserkölcsi nevelése mellett a magyar nemzeti műveltség terjesztője. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság összefogó, nagy kultúrszervezetei pedig a Szlovákiai Magyar Kultúregylet (SZMKE) és a Podkarpatská Rusz-i Magyar Kultúregylet (PRMKE) a magyar életben egyedülálló működést fejtenek ki, s valóban a falusi magyarság egyesületei. A helyi szervezetek élén sok esetben a gazdák állnak, s az egyesületi életbe az egész falusi társadalmat bevonják. Tapasztalatunk szerint falusi magyar népünk könnyen bevonható kultúregyesületeink munkájába, mert műveletlensége mellett telítve van tudásvággyal. Olvas, tanul s áldozatot is hoz egyesületéért. Az egyesületek hatását már érezzük. Sok olyan falunk van, amelyben a népművelő munka évek óta szünetelt, a népet nem tartotta össze semmi, s most az SZMKE-ben és a PRMKE-ben együtt vannak a falu öregjei és fiataljai egyaránt. Törekvésünk, hogy a parasztságban rejlő sok képességet kibontakozásra bírjuk. A falusi élet sokoldalúsága a parasztot amúgy is beállítja a dinamikus életbe. A községi képviselő-testületek, az úrbéres közösségek, a presbitériumok, iskolaszékek, a falusi közmunkák mind a falu népének közéleti tevékenységét kívánják, s gyakran akad soraikban olyan férfi, aki önálló utakon indul el: szövetkezetet, kultúregyesületet alakít, s azt vezeti, szervez, könyvel, üzletet köt, s emellett ott van minden faluban az önállóan meliorizáló, házépítő, állatszakértő és orvosló, mesterkedő parasztemberek egész sora. Őket kell továbbképezni és megfelelő szervezetekben munkába állítani, 158