Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Haltenberger Jenő: A parasztság

tett a szövetkezés terén, mert a szövetkezeti tömörülés a leghatásosabb védekezés a gazdasági alapot veszélyeztető erőkkel szemben. Ha a csehszlovákiai magyarság helyzetével foglalkozunk, mindig határvonalat kell húznunk a nyugati és a keleti magyarság között. Nyugaton közel egymáshoz több város fekszik, ezek egymással kapcsolatban vannak, az intelligenciájuk a magyarság közéletében inkább vesz részt, mint keleten. Nyugaton éppen ezért előrehaladottabb a magyarság szervezettsége, s a szövetkezeti eszme is jobban tudott tért hódítani. Nyugaton a galántai Hanza körzetében majdnem minden magyar faluban van legalábbis fogyasztási szövetkezet, keleten viszont még alig épült ki a szövetkezeti hálózat. A 310 magyar szövetkezet közül 180 a Hanzánál szerzi be áruszükségletét. Kár, hogy a Hanza eddig csak a fogyasztási szövetkezéssel foglalkozott, s hogy az értékesítő szövetkezeti mozgalmat még nem építette ki. Sajnálhatjuk még, hogy nem terjed kelet felé. A keleti magyar szövetkezetek a NUPOD (Nákupná centrála potravných družstiev - Fogyasztási Szövetkezeik Bevásárlóközpontja) pozsonyi áruközponthoz tartoznak. Hitelszövetkezeteink száma 150-re tehető. Fejlődésüket megakadályozza a 44/933. számú törvény, amely megtiltotta a pénzintézetek szervezését. Van ezenkívül 6 szeszfőző, 12 tejés 15 más, különböző típusú szövetkezetünk. Volt még egy földbérlő szövetkezetünk is, ez azonban megszűnt. Kárpátalján mintegy 70 magyar szövetkezet van, amelyek az ungvári Ellenőrző és Áruellátó Központhoz tartoznak. A szövetkezetek kiépülésének az objektív okokon kívül akadálya az is, hogy társadalmunk nincsen előkészítve a szövetkezésre. A szövetkezeti eszme csak úgy terjedhet, ha akadnak hivatásos szakemberek vagy kiváló faluvezetők -akár az értelmiség, akár a gazdatársadalom köréből -, akik a népet meg tudják nyerni a szövetkezésnek, s támogatással, tanácsokkal segítségünkre vannak. Nyugaton a Hanza körzetében a szövetkezet szakemberei könnyítik meg a szövetkezést. Kelet felé viszont a véletlenre van bízva a szövetkezés ügye, hogy van-e a faluban tanító vagy más, szervezésre és vezetésre képes ember. Népünk gazdasági állapota nagy mértékben függ a gazdák mezőgazdasági szakképzettségétől is. A szakképzés szerveit két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak a gazdasági szakiskolák, a második csoportba pedig a gazdasági egyesületek. Az iskolai szakoktatás helyzete a következő: magyar nyelvű szakoktatást két intézetben nyerhet népünk, éspedig a Komáromi Kétéves Állami Csehszlovák Földmívesiskola és a Rimaszombati Egyéves Állami Csehszlovák Mezőgazdasági Szakiskola magyar nyelvű tagozatain. Komáromban két osztályban évente 40-50, Rimaszombatban egy osztályban évente 30-40 magyar gazdaifjú nyer alsófokú gazdasági szakoktatást. De ve155