Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Haltenberger Jenő: A parasztság

1932. évben kiadott földstatisztikai adatai szerint az országban a kisebb parcellatulajdonosok a lefoglalt terület 72 %-át kapták átlagosan ugyanakkor, amikor például a Csallóközben csak a felosztott föld 20-12 %-a került a kisemberek kezébe. A többi megint középbirtokká vált az új tulajdonosok, a maradékbirtokosok kezében. A földreform során még 151 000 hektárnyi szántóföld nem került felosztásra. Ez még vagy állami kezelésben van, vagy bérbe van adva. Nemrég már szó volt arról, hogy sor kerül a földreform revíziójára és a fel nem osztott területek felosztására, és így még van reményünk arra, ha sok nem is, hogy a szlovákiai magyarság kárpótlást kap ebből, részben a múltban elszenvedett óriási veszteségekért. A földbirtokreformnak azonban még más káros hatása is van. Sok legelő került parcellázásra, s ennek következtében az állatállományban is változás állt be. Machnyik Andor, a kiváló agrár- és szociálpolitikai szakértő szerint

3 az egyoldalú, szinte túlzásba vitt gabonatermelés az utolsó időszakban mind nagyobb területeket foglalt el, míg a mezőgazdasági termelés biztos menetét kedvezően befolyásoló szántóföldi szálastakarmány-termelés, a rétekhez és legelőterületekhez hasonlóan, nagymértékű visszafejlődést mutat. így a csallóközi feldarabolt mezőgazdasági nagyüzemekben az oly hirtelen felszállt növénytermelési belterjességgel szemben az állatállománynak mind számra, mind minőségre nézve nagyfokú süllyedése képezi üzemtani szempontból a csehszlovák földbirtokreform egyik legsúlyosabb, nagy kárú következményét. Machnyik adatai szerint a Csallóközben az 1910. évi állapothoz viszonyítva 1930-ban 100 hektár szántóföldre vonatkoztatva a lovak száma 13,56 százalékkal emelkedett, a sertések száma 18,15 százalékkal és a kecskék száma 86 %-al. Ezzel szemben a juhok száma csökkent 68,14 %-al s a szarvasmarháké 10,17 %-kal, ami a Csallóköz egész területére abszolút számokban 8282 darabot jelent. A szarvasmarhaállomány csökkenése maga után vonja a mezőgazdasági üzem megrendülését, ami azután az egész termelés visszafejlődését idézi elő. A mezőgazdasági termelés visszaesése pedig végeredményben a földművelők és velük az egész nép anyagi, testi, szellemi és erkölcsi romlását és pusztulását vonja maga után. A csehszlovákiai magyar paraszt helyzetét súlyosbítja az a tény, hogy a kisbirtoktípusok, amelyek a magyar parasztság kezén vannak (tehát a 10 hektáron aluli kisbirtokok, amelyek különben Szlovákia birtokállományának 80 %-át képezik) nagymértékben eladósodottak. Parasztságunk mintegy 70 %a van eladósodva, s az eladósodottság foka 80 %-ig is felmegy, meri a földeket hektáronként 2000-10 000 koronáig is megterhelték. így a magyar gazdáknak körülbelül csak 15 %-a adósságmentes, és 15 %-ának van megtakarított pénze vagy bankbetétje. Az eladósodottságnak az általános kelet-közép-eu153