Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

Hantos László Gazdasági életünk húsz éve A gazdaságtörténelemben húsz esztendő elenyészően csekély idő. Kisebbségi életünk elmúlt két évtizedének keresztmetszete nem is kíván gazdaságtörténelem lenni, hanem csupán átfogó vázlat húsz esztendő gazdasági életéről. A nemzeti kisebbség gazdasági élete mindig szoros függvénye a többségi nemzet gazdasági életének, mert hiszen a kisebbségnek csak a törvények által szabott kereteken belül lehet felépítenie céljait szolgáló gazdasági intézményeit. A kisebbségi gazdasági intézmények létesítése sokkal nehezebb feladat, mint az államalkotó nemzet által létrehozott gazdasági szervezetek létrehozása. Egy kisebbség nem rendelkezik a törvények parancsoló erejével, tehát törvényadta utakon nem kényszeríthet a nemzettöredék számára gazdasági intézkedéseket. Kisebbségi életben csak az erkölcsi erő lehet a gazdasági életben is az összekötő kapocs, amely az elszakadt nemzettöredék gazdasági útját szabályozza. A mai liberális kapitalizmus korában éppen ezért nehéz a kisebbségi sorsban élő népek gazdasági helyzete. Különösen Csehszlovákia kisebbségeire vonatkozik ez a megállapítás, ahol a demokrácia és a humanizmus jelszavai mögé éppen a kapitalizmus - egyrészt az uralkodó nemzet, másrészt a nemzetközi tőke kapitalizmusa - bújik el. A kisebbségi gazdasági életben, tehát a mi életünkben legnagyobb veszedelmet éppen a liberalizmus, ezzel együtt az uralkodó nemzet és a nemzetközi tőke kapitalizmusa jelentik. Ennek köszönhetünk minden veszteséget, természetesen az uralkodó nemzet törvényhozási korlátain kívül, ami bennünket húszesztendős kisebbségi életünkben ért. Kisebbségi gazdasági életünk vizsgálatánál, az elmúlt húsz év távlatának Összeállításánál nem kerülhetjük el azt, hogy ne világítsunk rá azokra a hibákra, melyeket a magyar liberális gazdasági politika éppen a végeken, a magyar nyelvhatárokon követett el. Ezt nevezhetjük a kisebbségi sors gazdasági előkészítő korszakának. A másik korszak az államfordulat idejére és az ezt követő néhány esztendőre esik, amikor az államalkotó nemzet részéről a céltudatos gazdasági politika jellemző, a kisebbségek részéről pedig a visszacsatolás reményének kora, a gazdasági problémák háttérbe szorulása következett. A néhány éves tétlenség és csodavárás után kezdődött a lassú építkezés ideje, amely a mai napig is tart, sőt fokozottabb mértékben éppen a legutolsó 127