Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])
Morvay Gyula - Fiatal zsellér szava
MORY AY GYULA FIATAL ZSELLÉR SZAVA Bennem már végét járja a bízótlan élet. Magam vagyok a csúcsos harag, bosszúállás. Nagy sor volt ez, végefogyhatatlan dulakodás, ez vagyok én is, idáig várt urdógás zsellérivadék. Mert éhes zsellérőseim fájását érzem, sorsunk is; repesztett szakadék urak kertalja-tövében. Megkeresem kevéskenyerü apáimat, jönnek is sokszor, nem ijesznek, nézem kaszáikat, hajnalon gyalogoló inaikat. Sor végéről kérdezek előre és rőzsefüstbe, bablé szegénységébe fullad sorsunk menekvő arca. Itt állok zsoltár nélkül. Kevés nekem, nagyon kevés rosszlajbijű apáim csepp falatja. Magamig ért a sor, bennem már felszállt a szó és most új kapitólát írok apáim-járta széles tallókra, bennem csak kaszátok hegyére tűzött úr utálása ég zuhogva, bennem fulladt uccáitok szava forró sikoltássá reped: elég volt: évszázadok dohát, kínját nyalábolom össze, gyertek hajnali gyalogolok, sor végéről kurjántlak munkába, minden, minden zsellérhalottat uccákra teregetünk jászós koporsóbamert jászós volt az élet is, most fizetni! Nagy komenciót, elmaradt jussot ütünk ki urak belőletek! Magamig ért a sor. De itt már felkéredzkedik a bér! Pénzes jóllakottak! Mindenért, Mindenért fizetni! na
