Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Győry Dezső - Éjjeli őr a Sajó mentén

GYÖRY DEZSŐ ÉJJELI ÖR A SAJÓMENTÉN Alszik, alszik a falu, házak, mezők, legelők bukdácsoló hold alatt bolond bakter tülke bős iř. t>. vontatottan egymagán kemény hangon bőg hatot tépdesi az éjszakát, megveri az ablakot olyan furcsa hangja van, mint mikor vihar csahol azt hiszi a fölriadt, embert ölnek valahol pedig csak éjfélidőt, szürke naphalált jelent s közömbösen billen át a Göncölrúd odafent s Isten a nagy égszekér bakján ostort pattogat s szárazvillám fényinél hajkurász világokat Fojtogat az éjszaka, akárcsak az életed s az új módot keresed, min a titkot félheted már remegsz és izzadol, fetrengesz az ágyadon ima vagy káromkodás kínlódik a szájadon melled süllyed, egy nap el, s újra egy emelkedik itt az óra, itt van ő: pont a tizenkettedik! (ceruzát és papírt ragadsz, azzal bőgöd meg szavad nerdszer süllyed, új rend készül s éjfél-költő vagy inasad s vontatottan, egymagán és egyformán, de hangosa* szól az ének: új világot, mert a régi odavan!) Alszik, alszik a világ, falvak, lelkek, legelők csak a lelkiismeret: bolond bakter tülke bőg. 63