Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Földes Sándor - Kain - Egy iflú nap

FÖLDES SÁNDOR KAIN Golgotha-gomoly málló dombtetőn vérpocsolyákat öklöz a vihar a fák rubinhegye vijjogva szúr a kormos láthatárra sebeket — magános lovas fut az ég alatt szemében tengert, holdat elmerít két karja végtelen ágként terül a meztelen fetrengő utakon hasát leejti nesztelen lova: mint gázolt rög a sárba betörik s felette a szurokkristály: az éj keményen és hidegen összeáll... de bent a mélyben — hullámzó erő — folytatja útját városok alatt és börtön és nászház alatt rohan: ha rab riad, már ismét ölni v ágy ha ér megpattan, vérözön sikolt parányi szikrában tűzvész kacag s mi csókból lett, az egyórás gyerek lelkében már a fekete lovas időtlen útja tompán dübörög s anyja mellébe kéjesen harap — EGY IFJÚ NAP Csillog, csobog a víz, valamit visz lelkeden át, egyre tovább a barackfa ünnepi ága reád hajlik s elhull virága arany felhőkön vihar bujdosik kis árnyéka szemeden borong s pillád nehéz lesz. mintha madarak röptét csodálnád süllyedő hajón. 48