Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Szalatnai Rezső - Ima

SZALATNAÍ REZSŐ IMA Itt ülök kuporgón a paloták alatt, elzsibbadt bennem éhség, szerelem, a te hangodra várok kegyelmes álom: szólj egyszer nyugodtan és hosszan nekem. Azt mondjad legalább, mi lesz e kvarcköveken, sápadt borén az úri uccának, hol férges mosollyal néznek le minden hajnalban hívő, szent lépéseinkre. Súgd meg, hogy holnap már többen leszünk, akiknek vérében új napok égnek, mint folyók árjában az elektromosság, buggyantass bort nekem, állj mellém naponként, oly fáradt itt az élethős ember s oly bunkózott a tiszta szándék, mely e kevert korban építő jót akar. Ne engedd, hogy koszos ellenségeim tanyát üssenek benned. Álom, te a tiszták országa vagy és benned jelenik meg a jövő, add, hogy érezzük pontos formákban izgatott lelkünk alkotásait. így mondom ezt lassan, csöndesen, a fecskék már alusznak, fejem fölött izzadnak a magas falak. 154