Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Sáfáry László - Öreg vincellér halála - Rozzant szekerek

SÁFÁRY LÁSZLÓ ÖREG VINCELLÉR HALÁLA Megérkezett az ősz, és a sziiretelők dalolása a falvak felé vonul. Pihennek a szőlőtövek, de öreg gondozójuk tovatűnt a rozsdaszínü fényből. Megvárta, míg súlyos gerezdjeikkel utolszor felköszöntik, és halkan gyökereikhez hajtotta fehér fejét. ROZZANT SZEKEREK Rozzant szekerek száradtak a sárba, dudva nő a kerekek körül. Jobb volna már a szakadékba lehullni, üres itt minden. minek itt a szekér! Üres itt minden. sötét itt minden. esztendők hosszú sora. percek milliója hiába repül tovább! A sötétség egyforma, a sötétség itt marad. Nemsokára hiába jön a segítség, az éhes farkasok is hiába jönnek nemsokára! Csak egy-két szurony csörren itt már, és száraz köhögés felel félig a földek alól. 140