Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Csanda Sándor tanulmánya - A Sarlós-mozgalom

szóló határozatukban így írnak a Sarló nemzetiségi állásfoglalásáról: „Tiltakozunk a cseh tőkésosztály imperializmusa ellen! Nem akarunk örökké meggyalázott kisebbség lenni! De nem ülünk fel a magyar uralkodó osztályok restaurációs törekvéseinek sem! Vissza akarunk kerülni az anyatesthez, de nem akarunk elszakadni a cseh, német, szlovák és ukrán dolgozó testvérektől!" Lényegében ez azt jelenti, hogy kétféle burzsoá nacionalizmus között keresték a nemzetiségi kérdés megoldását. A teljes elszakadásig terjedő önrendelkezési jogot azért nem merik hirdetni, mert úgy vélik, hogy ez a Csehszlovák Köztársaságnál sokkal reakciósabb Horthy-fasiszta magyar restaurációs törekvések martalékává tenné a délszlovákiai magyar dolgozókat, de a másik oldalon mégis meg akarnak szabadulni a cseh burzsoázia nacionalista fennhatósága alól. Ezt a problémát helytelenül akarták megoldani keleteurópai konföderációval, amelyből „kifelejtették" a Szovjetuniót. A hiba tehát az volt, amire Sztálin elvtárs is figyelmeztet bennünket, hogy nem szabad a nemzetiségi kérdést az osztályharc általános helyzetétől elvontan, egy nemzet szűk keretei közül nézni. Kelet-Európában a sarlósoktól említett országokban akkor burzsoázia uralta nemzetek voltak és a burzsoázia szerette volna ezeket a nemzeteket szovjetellenes szövetségbe tömöríteni, amint azt később világosan láttuk a Tito-féle fasiszták aljas törekvéseiben. Jóllehet a sarlósok jelentős része túlfejlődött ezen a téves nézeten, mégis a jugoszláviai és más országbeli trockisták példája, akik hasonló módon a dunamedencei népek összefogását hirdették, arra tanít bennünket, hogy ébereknek kell lennünk az ilyen elhajlásokkal szemben. A Sarló kongresszusa három pontban foglalta össze a keleteurópai nemzetek tipikus sajátságait. Ezek a „tipikus sajátságok" (a kisparasztság számbeli túlsúlya, a nemzetiségi elnyomás, a nyugati imperializmus kizsákmányolása) azonban nem tipikusan keleteurópai sajátságok. Megtalálhatók a világ legnagyobb részében: Kínában és az összes gyarmatokon is. Az ötödik napon a tanuló ifjúság és az ifjúmunkásság problémáit vitatták meg. A sarlósok helyesen felismerték, hogy n kapitalista rendszer ellen harcoló ifjúmunkásság a szocialista jövő új embertípusát jelenti. Ezen a napon megalakították az ifjúmunkások és a tanulóifjúság közös szervezetét, a Vörös Barátságot. A Vörös Barátság azért alakult, hogy közös kultúr csoportokat, sportmozgalmat és marxista szemináriumokat létesítsen. Megállapították a közös vitagyűlések témáit is. 50