Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Csanda Sándor tanulmánya - A Sarlós-mozgalom

és több szervezetükben tanulmányozni kezäték a marxizmusleninizmus klasszikus műveit., A bátor fiatalok harcias lendülete rövidesen a nyilt politikai harc területére vitte a Sarlósmozgalmat. írnak a baloldali sajtóba és nyilt vitákat kezdenek a marxizmus-leninizmus egyes alapvető kérdéseinek konkrét alkalmazásáról. Rendszeresen adnak ki röpiratokat Vetés és Sarló címen. A Vetés 3. számában már így írnak a Sarlón belül történt változásokról: „A parasztromantikát a munkásmozgalomhoz való csatlakozásnak kell felváltania. A magyarság jövője szempontjából az új nemzedék legfontosabb feladata tehát egy olyan diákmozgalom felépítése, amely megfelelő pedagógiai reformok igénybevételével a most fejlődő fiatal értelmiséget egy új társadalom előkészítésére teszi alkalmassá." 1930-ig már nagyrészt véglegesen kikristályosodott a sarlósok elméleti álláspontja: a magyar kisebbség problémáit a marxizmus-leninizmus módszerével kell vizsgálni. A sarlósok nagy része ekkorra már elhagyta a délibábos parasztromantikát és a Szabó Dezsős hetvenkedést. 1931-ben Balázs Béla is meglátogatta a sarlósokat. Balázs Béla, Komját Aladár és más magyar kommunista írók hatása visszatükröződik a baloldali írók egykori munkáiban. A Sarló vezetősége (főként a pozsonyi titkárság) elismerten az osztályharc útjára lépett. A sarlósok hangoztatták, hogy a forradalmi magyar értelmiséget képviselik Csehszlovákiában. A Sarló életében a legnagyobb esemény az 1931 szeptember 24-én megkezdett egyhetes kongresszus volt. A kongresszust örömmel üdvözölték a különböző nemzetiségű haladó csehszlovákiai értelmiségiek. A kongresszusról az összes munkáslapok is megemlékeztek. A kongresszuson résztvett Július Fučík a cseh kommunista értelmiség megbízásából, a haladó szlovák értelmiség, valamint a német szocialista értelmiség. A kongresszus első napján a csehszlovákiai magyarság hely zetét vitatták meg. A sarlósok egyes vezetői rövid előadásokban vázolták a következő vitanapok anyagát. Beszéltek „a gyarmati és osztálykizsákmányolásról

7', a földkérdésről és mas aktuális társadalmi és politikai kérdésekről. Az első nap vitáinak határozata és eredményeként előterjesztették egy csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet tervezetét. A Sarló gárdája nem állt minden tekintetben szilárdan a marxizmus-leninizmus alapján. A sarlósok ugyan haladó érteimiségieknek tartották magukat, de azért nagy részük nem tudta saját érdekeit teljesen azonosítani a proletariátus érde48