Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Dénes György versei - Emlékszem régi májusokra

EMLÉKSZEM RÉGI MÁJUSOKRA Emlékszem régi májusokra, mikor derengő hajnalon kigyúlt bíbor szíve a proletárnak, mikor a fényben harsogva szálltak hatalmas, örök, mély igék, mikor szívünkre visszahullt amit elorozott a mult: a szabadsággal terhes ég. Súlyos lábunk alatt a bűn vonaglott mint a kínok átka, fény zuhogott az éjtszakára és fénybe mártottuk szemünk. Nagy szívünk riadót dübörgött, zászlónk alatt a nép haragja ömlött, hogy elsöpörjön minden rongy tivornyát, víg paloták vérrel emelt tornyát. Voltunk a tenger hullámverése, a tengertajték robaja, voltunk a lázadók jaja, tűzhányók roppant sistergése, élet ujjongó harsonája; és meneteltünk félelmet tiporva szívünknek szegzett szuronyok során a vérpadokon elhulltak nyomán. Hát volt-e nálunk igazabb élet, volt-e sodróbb, nagyszerűbb erő? Mint felviharzó hajnali ének, mit visszafojtottak az évek: szívünkből a szó úgy buggyant elő. Zászlók repdestek, úsztak a magasban vörös folyamként a nagy áradatban és messze fönt, a nap csillaga égett. Megszépült akkor minden proletár, arcát a hajnal beragyogta és elcsitult az úri dáridó: üröm csorduu a drága borba.