Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Veres János versei - Tavasz Gömörben - József Attila könyvét olvasom

Gottwald és Sztálin képe. Gyerekek, én most születtem másodszor újjá. Ës a negyven ifjú arc ragyogva piroslik elő, száll a hang, ige. Tanítok már! Havas nagy csúcsokra napsugár simúl, én most már ide majd minden órára eljárhatok! Fiúk, lányok, Ti, egészségesek, Pozsonyban, Tardoskedden, Ságon! Tanuljatok! Szeressétek az életet, amely most módot ad tanulnotok; Erő és ész őrködjön szép hazánkon! TAVASZ GÖMÖRBEN Vidám paraszt a gyümölcsösben csillámló szemmel gödröt ás, meggyfát ültet; tágas műhelyben forróvasat ver gyors kovács. Élet hangja minden koppanás. Munkásszív: piros kalapács most, új sors új acélját edzi, az úton csengős csikó robog, sörénye libben selymesen, szellővel akar versenyezni. Én állok itt napos határban és piros, nyurga versemet lebegtetem, mint piros zászlót. Boldog vagyok, hogy bátorán megértem e győzedelmeket! Mint traktoroslány pihenőkor, a fodros Rima úgy cseveg. A munka boldog ünnepéről arany tavaszban zengenek hullámzó, békés énekek. JÓZSEF ATTILA KÖNYVÉT OLVASOM A pitvar csendes, kint az udvaron vályú vizében vidám hold kacag. Lábujjhegyen, a kert felől oson mint félős lány, a lenge szénaszag. Frissen sepert az udvar, csillogó, a traktor áll, alszik a csűr előtt. A bárányfelhők gyapjai néznek gallyát szellőbe mártó, halk fenyőt. 116