Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Bábi Tibor versei - Köszönöm forrón a pártnak - Köpönyegforgató volt kisdiák éneke - Az olvasó üzenete verselőknek és újságíróknak

BÁBI TIBOR VERSEI KÖSZÖNÖM FORRÓN A PÁRTNAK Magyar vagyok, magyar, ki hazájában is hontalan volt, leit, két ország is megtagadott. Köszönöm forrón a Pártnak, mely visszaadta méltóságom, — jogot és hazát adott... KÖPENYEGFORGATÓ, VOLT KISDIÁK ÉNEKE Volt egy jó cseh tanárom, kinek még az se tetszett, hogy „cz^-vel írom a nevem, s hivatalból rámfogta, hogy szlovák az anyanyelvem. Apám eltűrte, anyám nem bánta. Jártam, jártam szlovák iskolába. Későbben meg Büszke most a kisdiák, büszke lehet, ha szlovák, büszke lehet, ha magyar. Az iskola mást nem akar, az iskola csak tanít, nevel, I. sehogy nem értettem, a magyarok mért akarják, hogy magyar legyen a szlovák, pirult nem egyszer az arcom: ilyenek hát a magyarok! s szégyeltem, hogy az vagyok. Hiába tagadtam, mit is tehettem! Jól megpofoztak, újra magyar lettem ... II. óv és int nagy szeretettel: szeresd a népet, nemzetet, ki népét, nemzetét szereti, igaz ember csak az lehet. AZ OLVASÓ ÜZENETE VERSELÖKNEK ÉS ÚJSÁGÍRÓKNAK Magyarul, szlovákul kelepel a szarka: „Úgy! Úgy! Úgy! Tak! Tak! Tak!" Építs, dolgozz, építs, dolgozz! — Én majd biztatlak! Öcsém! ha költő, újságíró és igaz ember vagy, tanuld meg, mi a munka! Egy évre rá megdicsérünk: — ez a fiú az írást igazán megtanulta ... ! 9