Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 1. A nyelvhasználat kezdeti szabályozása
A N ŕELVHASZNÁLAT 95 pontatlanság tapasztalható a „nyilvános népgyűlések" esetében, mivel a francia szöveg csak a „réunions publiques" fogalmat használja 10 5. Mindezek az eltérések okot szolgáltattak arra, hogy az Alkotmánylevél ismételten kritika tárgyát képezze . Ez alkalommal azonban a bírálat helyénvalónak bizonyult. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a 7. cikkely 3. bekezdéséből átvett szöveget teljesen fölösleges volt kiegészíteni „az általános törvények keretei közt" záradékkal. Hivatalos értelmezés szerint 10 7 az „általános törvények keretei közt" szavakkal a törvényhozó azt akarta kifejezni, hogy az említett bekezdésben feltüntetett esetekben „a Csehszlovák Köztársaság polgáraira, bármely nyelvet is használnak, vonatkoznak az általános törvények", azaz egyebek közt be kell tartaniuk mindazokat az előírásokat, amelyek összefüggnek a sajtóval és az egyesülési joggal, továbbá hogy a törvényi korlátozás csupán általános lehet, tehát nem szabad különbséget tenni a lakosság nemzetisége, törzsi hovatartozása, vallása szerint, és nem szabad érinteni egyes nyelvek használatát. Az „általános törvények keretei közt" azt is jelenti, hogy külön törvény szabályozza a nyelvek használatát a sajtóban. Egyébként az egész rendelkezésnek az volt az alapgondolata, hogy egyetlen nyelv használata sem „veszélyeztetheti a közrendet vagy az állambiztonságot, és nem lehet a törvényes előírások keretei között végzett hathatós ellenőrzés akadálya". Elejét akarta venni a nyelvhasználattal kapcsolatos „mindennemű visszaélésnek". A „törvény keretei közt" rendelkezés összefügg továbbá az Alkotmánylevél 55. szakaszával, s lényegében azt is jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogszabálynak összhangban kell állnia azzal a törvénnyel, amelynek alapján kiadták. Az elfogadott megoldás kétségkívül nem a legmegfelelőbb volt. Ésszerűbb lett volna, ha az alapelveket maga az Alkotmánylevél tartalmazza, attól függetlenül, hogy további rendelkezések beiktatásával bővült volna az alkotmány szövege. 105/ A francia „les réunions publiques", azaz a „nyilvános gyűlések" helyett (7. cikkely 3. bek.) a „nyilvános népgyűlések", cseh nyelven „veřejná shromážděni lidu" került az Alkotmánylevél 128. §-ának 3. bekezdésébe. — Sbírka..., 1921. évf., 2306. 1.; valamint az 1920. évf., 266.1. 106/ Az ellentmondásokat közvetve beismeri Cyril Horáček is a Jazykové právo Čs. republiky c. művében. Praha 1928,12.1. 107/ Vö.: Les minorités dans la republique Tchécoslovaque. 1921, 32.1.
