Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

Előszó

6 ELŐSZÓ Jelentős részük még mindig megoldásra vár. Némelyeket közülük alapos elemzéssel igyekszem az olvasók elé tárni. Ebben a könyvemben részletes áttekintést adok Csehszlovákia népességi viszonyairól, a statisztikai számok segítségével rámutatok azoknak a vádaknak a hamisságára és tarthatatlanságára, amelyek szerint a szlovákiai magyarok elnemzetietlenítik a szlovákságot, s igyekszem meggyőzni az olvasót, hogy a jelenleg hatályos nyelvhasználati törvény nem éri el a hetven évvel korábbinak a színvonalát, majd a csehszlovák statisztikai adatok tükrében ismertetem a magyar iskolák számszerű fejlődését, illetve visszafejlődését. Foglalkozom továbbá a magyar nyelvterület alakulásával, a nyelvhasználat jogi szabályozásával, a 20 %-os hányad történelmi hátterével, a müncheni egyezmény és a bécsi döntés következményeivel, Csehszlovákia 1938. évi felbomlásával, az 1939-ben megalakult önálló szlovák állammal és a csehszlovák állam újjászületésével, Kárpátalja elcsatolásával. Nem kerülték el figyelmemet az egyes csehszlovák alkotmányok nemzetiségi jogokat tartalmazó fejezetei, illetve az azokat kiegészítő alkotmánytörvények sem. Szót ejtek az ún. alternatív iskolák bevezetésére tett eddigi próbálkozásokról és a magyar nyelv szabad használatáért folytatott küzdelemről. A félműit keretében átfogó képet adok a Kassai Kormányprogramról és következményeiről. Az egyes fejezetek önálló egységeket alkotnak. Csehszlovákia több mint hét évtizeden át fenn tudta magát tartani. Az alapok azonban, melyekre az ország épült, gyengéknek bizonyultak. Előbb Kárpátalját csatolták el tőle, majd Szlovákia vált le róla. A csehszlovák állam nincs többé. Tudom, hogy csupán a jelen létezik, a múlt csak volt, a jövő pedig lesz. De a magyarség jövőjét az új helyzetben is építeni kell. A múlt Ismerete nélkül ez nem lehetséges. Ezzel a könyvemmel is a múlt megismerését szeretném elősegíteni. Pozsony, 1994. augusztus 20. A szerző