Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

II. A csehszlovák állam népessége - 2. Az államterület

35 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE Ung folyó völgye Ungvárig, majd az Ungvár és Csap közötti vasútvonal) vették, hanem a Szlovákia igazgatásával megbízott minisztérium alá tartozó terület és a Kárpátalja polgári igazgatása alatt álló terület közti határvonalat. A községek száma így alakult az egyes tartományokban

5

0: Tartomány 1921 1930 Csehország 8 096 8 442 Morvaország és Szilézia 3 317 3 326 Szlovákia 3 510 3 479 Kárpátalja 482 487 Csehszlovákia 15 405 15 734 A második népszámlálás idején az ország területe elérte a 140 493 négyzetkilométert, azaz 99 km

2-rel volt nagyobb, mint 1921-ben. Az első népszámlálást az egész államterületen nem végezhették el a meghatározott időben, mert a határokat csak később állapították meg véglegesen. Csehszlovákia területe

5

1 a két népszámlálás közti időszakban az egyes tartományok szerint a következőképpen alakult: Tartomán

y 1921 1930 Különbség ( + ,-) Csehország 52 064 km

2 52062 km

2 -2 km

2 Morvaország és Szilézia 26 738 km

2 26 808 km

2 + 70 km

2 Szlovákia 48 936 km

2 49 006 km

2 + 70 km

2 Kárpátalja 12 656 km

2 12 617 km

2 - 39 km

2 Csehszlovákia 140 394 km

2 140 493 km

2 + 99 km

2 Az első népszámlálás idején még az 1920. évi 126. számú törvény volt hatályban (a megyerendszerről), s az eredményeket 21 megye szerint dolgozták fel, noha a magyar szervezetet csak Szlovákiában tartották életben. Az ország 1921-ben 487 járásra tagozódott. A városok száma 1910 óta nem változott. 50/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 16x. 1. 51/ Vö.: Československá statistika. Svazek 98., 27x. 1.