Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 1. A népszámlálások
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 33 sokszor önkényeskedő biztosokkal szemben tehetetlenek maradtak, nem mertek kellő eréllyel fellépni, mert nem akarták magukat hatósági zaklatásnak kitenni. A katonákat azokban a helységekben számlálták össze, ahol a laktanyájuk volt. Ezzel is csökkent állandó lakóhelyük magyarsága, a csehszlovák nemzetiségű katonasággal pedig megnagyobbodott a magyar vidék városainak csehszlovák hányada. Szlovákia egyes laktanyáiban egyáltalán nem, vagy csak elvétve lehetett magyart találni. A magyar fiúk zöme akkoriban Észak- és Nyugat-Csehországban, esetleg Prágában töltötte katonai szolgálatát. A statisztikai adatok szerint az 1921. évi népszámláláskor a pozsonyi helyőrség és katonakórház 4541 jelenlevő lakója közül 57, a komáromi helyőrség és katonakórház 105 lakója közül pedig senki sem volt magyar nemzetiségű. A magyar vidék egyes helyőrségeinél ekképpen alakult a magyar nemzetiségű személyek száma: Pozsonyligetfalu 7, Somorja 1, Érsekújvár 5, Fülek 2, Léva 1, Losonc 10, Ipolyság 1, Rozsnyó 6, Kassa 47, Nagymihály 2, Ógyalla 0 4 5. A régi és az új kormányrendelet között a nemzetiségi hovatartozás megállapításának módjában mutatkozik a leglényegesebb eltérés. Az utóbbi az anyanyelvet tartja fő ismertetőjelnek. A nemzeti hovatartozás szerinte teljesen azonos a nyelvi hovatartozással. Abból az alapelvből indul ki, hogy az anyanyelv a nemzetiség ismertetőjele. Ez a rendelkezés annak az álláspontnak felel meg, amelyet a statisztikai tanács albizottsága fogadott el, nem pedig a plénuma, amelynek állásfoglalása a nyilvánosság egy részénél olyan érzést keltett, mintha a csehszlovák állam nem tudna szabadulni az osztrák „érintkezési nyelv" fogalmától. A rendelet alapján az összeíróív fejlécének 15. rovatába (az 1921. éviben a 11. rovat) ez a meghatározás került: Národnost (mateřský jazyk), azaz Nemzetiség (anyanyelv) 4 6. Az 1921. évi népszámlálás a háború és az azt követő forradalmi események által felkorbácsolt soviniszta szenvedélyek jegyében zajlott. Eredményeinek értékét az a tény is kétségessé teszi, hogy még a lakosság valóságos számának megállapítását sem volt képes teljes mértékben elfogadtatni. A panaszok sokasodtak. A Népszövetséghez benyújtott csehszlovákiai magyar panaszok is több súlyos törvénysértésre mutattak rá, amelyek a közzététel 45/ Vö.: Lexikon obcí na Slovensku, 1927,164—166.1. 46/ Československá statistika, Svazek 9, ada VI. (sčítání lidu, sešit 1), Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921., I. díl, Praha 1924, lOx, llx, 13x, 18x—19x. 1.
